1998.október.25.Vasárnap.
Szentmise
„Ama nemes harcot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.”
(Pál apostol levele Timóteushoz, 7-8.)
Mi is figyeljünk oda életünk során minderre, ne feledjük, hogy Isten mindvégig velünk van és így eljuthatunk az örök életre.
Missziós vasárnap volt. Bérmálás is volt.
Lukács evangyélioma: egy farizeus és egy vámos a templomban. A farizeus különbnek érezte magát és hálát adott Istennek, amiért nem olyan, mint a bűnösök, hanem tiszta, templomba jár és áldozik. Még a vámos nem mert az oltár közelébe menni, hanem lehorgasztott fejjel kérte Istent, irgalmazzon meg bűnös életéért. Nem szabad senkit lenézni és különbnek gondolni magunkat csak azért, mert mi hiszünk. (Lk,18./9-14) Ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése