488.Jézus a jó pásztor

Üdv kedves Olvasó!
2010.április.25.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangélium a jó pásztorról szólt. Az egyiptomi fáraókat is már egy bottal a kezükben ábrázolták, csakúgy, mint a pápákat is manapság. De ki lehet a jó pásztor? Kiss Ulrich jezsuita szerzetes elmélkedett egyszer ezen és írta le. Korunkban talán jó menedzsernek neveznénk. A jó menedzser megbízik munkatársaiban, másrészt jól ismeri őket. Harmadrészt jó fizetést ad nekik, habár itt Jézusnak az örök életre tett ígéretével senki sem vetekedhet. Negyedrészt hűséges hozzájuk. Végül pedig nem a saját erejében bízik, hanem egy nálánál nagyobb hatalomba helyezi bizalmát, erejét. Jézus szerint ezek a jó pásztor ismérvei és akkor ez az öt szempont jellemzi a jó menedzsert is. A mai világban az embernek kétségei vannak, hogy van-e jó pásztor, aki összefogja a juhokat. Kétségei vannak, hogy ő lehet-e jó pásztor, az egyes ember? Nem szabad föladni a reményt ezt illetően. Amikor egy főnök kiskirályként viselkedik alkalmazottai felett, akkor és kétségeink közepette is, Krisztust kell megtennünk főnökünkké.

   Nagyon sok bírálat éri ezzel kapcsolatban manapság az egyházat is, hogy tudniillik sok a probléma. Lehetne mondani, hogy hála Istennek, van miért dolgozni. Patacsi Gábor kalocsa-bácsi érsek tollából származik, hogy a török hódítás előtt, 1526 körül mintegy 300 plébánia működött az érsekségben, ez 1733-ra, tehát 50 évvel a török hódoltság megszűnése után pár tucatra csökkent. Óriási pusztítás volt, de a romokon mégis új élet fakadt. Patacsi Gábor egyébként Rómában tanult és a Szerémségből származott. Abban az időben felrobbantották a kalocsai székesegyházat is, tehát szó szerint nem volt hol aludnia az érseknek. Akkoriban annyira rossz volt a közbiztonság a környéken, hogy puskával az oldalán járt, aludt az érsek. A török után állandósuló kuruc-labanc harcok is dúltak akkoriban, Rákóczi idejében. De az emberek elkezdtek zarándokolni a szent helyek felé. Újrakezdtek a romokban heverő egyház és ország talaján. A héten a katymári Vodicán tett kirándulást az atya, amit 2006-ban újítottak fel. Gyönyörű hely, nem kell az országhatárokon túlra menni, messzire, mert itt a közelben is rengeteg szép látnivaló van, akinek nyitva van a szeme rá. Nagyon sok hely van Vodica, Hercegszántón, Dusnokon és még sorolhatnánk.

 A török hódoltság idején sokat elpusztítottak, de a nép elkezdett zarándokolni a szent helyek felé és a romokon új élet fakadt. Az egyház és az ország újjáépült, újrakezdett. A ma sokat szidott egyháznak a deficitek mellett bevétele is van bőségesen. Zarándoklat, új élet, újrakezdés, újjáépülés. A 2006-ban felújított katymári Vodica, de a hercegszántói is, valamint a mi felújított Vodicánk is erről tanúskodik.
   A mai konzumidióták virtuális világában, amely nem valós, az ember kezd elszakadni a természettől. Régen gyalog zarándokoltak az emberek, közel álltak a természethez, annak részeként, ritmusában élték életüket. Az Atya, Jézus a jó pásztor. Senki nem szakíthat el semmit az Atyától, mert az övéi vagyunk. Jézus a jó pásztor most is támogatja minden jó törekvését az egyháznak, családnak, társadalomnak, ha hagyjuk, akarjuk, engedjük, ámen.
(Szent György napja volt a héten, búzaszentelés és áldás, ebben az időben hajtották ki először a legelőre a jószágot).

Viszlát!

487.Vessétek ki a hálótokat!

Üdv kedves Olvasó!
2010.április.18.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. János evangéliuma volt, amikor a tanítványok halászni mentek Jézus feltámadása után. Jött egy idegen koldus és enni kért tőlük, majd mondta nekik, hogy vessék ki hálójukat a hajó jobb oldala felé. Mivel nem volt ennivalójuk, megfogadták a tanácsot és annyi halat fogtak, hogy roskadozott a hálójuk, alig bírták a partra kihúzni. Számszerint 153 halat fogtak. A parton ekkor már, parázs fölött hal sült és kenyér is volt mellette. Jézus megvendégelte őket. Ekkor már, tudták, hogy a feltámadt Úrral találkoztak, Jézussal. Jézus háromszor is megkérdezte ekkor Pétert, hogy szereti-e őt. Péter mindháromszor azt válaszolta, hogy igen, szereti. Ekkor Jézus azt mondta, hogy akkor legeltesd juhaimat. A tanítványok között ott ült János is, Péter megkérdezte Jézustól, hogy vele mi lesz. Ne törődj vele, a magad dolgát csináld, minden úgy van jól, ahogy van, válaszolta Jézus. Péternek még elmondta, hogy amíg fiatal volt, felövezte magát és oda ment, ahová akart. Idős korában felövezik majd és oda viszik, ahová nem akar menni, ezzel utalt, hogy vértanú lesz az Úrért.

   Benyik György evangélium értelmezését olvasta fel az atya, ez az evangélium arról szól, amit János az első század végén írt, hogy ekkor teremti meg, rakja le az alapjait Jézus a mai egyháznak.
   A héten bencések találkozója volt, ahol egy bencés szerzetes is részt vett, egy különös kérdést feltéve. Volt hazánkban egy pannonhalmi tanító, Szigeti Kilián, aki megírta az összes orgona történetét Magyarországon, így a Barátok templomában lévőét is, ezenkívül még sok könyvet írt. Ő volt a tanára ennek a bencés szerzetesnek is, aki a találkozó alkalmával az ünnepi mise után megkérdezte az ott orgonáló Leányfalusi Vilmost, hogy hallott-e már Szigeti Kiliánról. Az volt a válasza, hogy igen. Miért volt fontos ezt megkérdezni és miért volt olyan jóleső érzés utána ennek a bencés szerzetesnek a lelkében? Morfondírozott el ezen az atya. Valószínűleg azért, mert akkor nem volt hiábavaló az a négy pannonhalmi év, amikor Szigeti Kilián őt tanította, hiszen ismert, elismert mások által is az ő tanára.

   Van még egy történet, telefonos kérdezőbiztos jelentkezett be nála a héten, hogy áramszolgáltatókkal kapcsolatban feltenne pár kérdést. Először nem akart válaszolni az atya, hiszen sok dolga volt, meg ezt amúgy is olyan felesleges időfecsérlésnek érezte, de aztán mégis kötélnek állt. Negyed óráig tartott a beszélgetés, minden kérdésre készségesen válaszolt. A kérdezőbiztos a végén rákérdezett, hogy ugye Ön a plébános? Igen-volt a válasz. Megtenné azt értem, hogy mond egyet? Én is mondok Önért egyet. De lehetett érezni, hogy ezt könnyekkel küszködve kéri a telefon másik oldalán, Budapestről ez az ismeretlen ember. Kapaszkodni akart valakibe.
   A hétköznapok szürkesége, gondok közepette is érdemes csinálni, mert ahogy a tanítványok közé újra eljött a feltámadt Krisztus, hitet adva nekik, úgy a mi életünkbe is jöhet valaki holnap, aki azt mondja, vesd ki a hálódat és annyi halat fogunk majd, hogy alig bírjuk. Sokan fogódzót, támaszt keresünk, sőt mindenki azt keres. De mi is lehetünk támasza valakinek, akinek ránk van szüksége. Mindenkinek megvan az embere. Jézus is emberhalászokká tette tanítványait. Vessétek ki a hálótokat a hajó jobb oldala felé és 153 nagy halat fogtak. Ámen.

Viszlát!

486.Békesség néktek!

Üdv kedves Olvasó!
2010.április.11.Vasárnap.  Választások 2010.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Az evangéliumban Jézus feltámadása utáni eseményekről, megjelenéséről volt szó. Jézus megjelent az apostoloknak, tanítványainak, hitetlen Tamás is hinni kezdett. Békesség néktek!- mondta Jézus több alkalommal is, mikor a nyugtalan szívű apostolok között járt. Békességet hozott közéjük megjelenésével. Fontos, hogy a mi életünkben, családunkban is békesség legyen. Ekkor érezzük magunkat biztonságban, ekkor leszünk boldogok, harmonikusak. Ekkor végezhetjük örömmel és produktívan munkánkat, amennyiben érezzük ezt a békességet, támogatást.

   A héten volt egy konferencia, ahol az egyik előadó atya mesélt egy történetet, hogy vonattal érkezett erre a konferenciára. Azért tudott ideérni időben, mert a vonat síneken haladt, nem pedig a puszta közepén, a homokban. Ebben rejlik a sínek szabadsága. Fontos, hogy a mi életünkben is tartsunk be bizonyos szabályokat, hogy rendben, békében tudjunk élni, produktív munkát tudjunk végezni közösségeinkben. Fontosak még a mennyei látomások, különben elvadul a nép. Mindig is szükség volt szentekre, akik látták Istent, személyes kapcsolatban voltak vele bensőleg. Ők vitték előre kritikus időszakokban mindig az egyházat és a hitet. Fontosak a mennyei látomások, hogy ne vaduljon el az Egyház, ne vaduljon el a nép. Szükség van olyan emberekre,akik látják Istent, személyes kapcsolatban vannak Vele. Szükség van imádkozó emberekre, ámen.
Viszlát!
  

485.Új életre támadunk

Üdv kedves Olvasó!
2010.április.03.Szombat. Nagyszombat
Szentmise
   Ma késő délután, fél ötkor kezdődött a húsvéti szertartás a Barátok templomában, tűzszenteléssel. Utána szentmise és prédikáció. Igazából hajnalban kellene tartani ezt a szentmisét, éjszakai virrasztás után, de a hagyomány így alakult ki. A keresztény ember virraszt, virrasztania kell. Mindannyiunknak. A húsvéti gyertya meggyújtásával, amikor fellobban a láng, a fellobbanó új élet szolgálata lesz részünkké. A mai olvasmányokban is erről volt szó. Kezdetben teremtette Isten a világosságot: És lőn világosság. Az Egyiptomból való megszabadulás is szimbóluma lehet egy lelki megszabadulásnak.

   Pál apostol is mondja: Új életre támadunk. Ez a nap lehet a mi születésnapunk is. Hit, bizalom és remény támad bennünk. Ezt átadjuk minden embernek, megváltoztatjuk a rezignáltságot. Krisztus feltámadásának nincs emberi tanúja. Szimbolikus értelemben a mi feltámadásunk is lehet halott állapotunkból. Büszkeségünkből, a megfelelni akarás kényszeréből, rossz szokásainkból, amelyek a halál állapotában tartanak bennünket, gúzsba kötve már régóta és nem tudunk előrelépni. A félelem gúzsba köt. Állítsuk ezen a napon, a feltámadás napján a hitet, bizalmat és reményt előtérbe életünkben, ámen.
Viszlát!

484.Jézus csendet tudott teremteni

Üdv kedves Olvasó!
2010.március.21.Vasárnap. Nagyböjt 5. vasárnapja; Csillagászati tavasz
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés diákmise volt, Schindler atya prédikált. János evangéliumából volt a részlet, amikor rajtakapják a házasságtörő asszonyt és meg akarják kövezni tettéért. Ez a történet balladai is lehetne, miként Arany János Ágnes asszony című műve, azzal a különbséggel, hogy ebben a bibliai történetben megtapasztalhatjuk a katarzist. Ez a történet nem is a házasságtörő asszonyról szól, annak szégyenéről és bűnéről, hanem Jézusról. A farizeusok Jézust akarták elveszteni. Mindegy, hogy mit mond a bűnös asszonyról, csapdába akarták csalni, elveszteni őt, amikor megkérdezték tőle, hogy mit tegyenek az asszonnyal. A zsidó törvények szerint kövezés járt a házasságtörésért, de római engedély nélkül a zsidók nem hajthattak végre halálos ítéletet. Ha Jézus azt válaszolta volna, hogy kövezzék meg, akkor feljelentették volna, hiszen a törvény ellenére, római engedély nélkül ezt nem tehette. Ha elengedi a büntetést, azt mondhatták volna, bűnpártoló.

   De Jézus meglepte őket. Azt mondta: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen!" És közben az ujjával rajzolt valamit a porba. Szép lassan eloldalgott mindenki. Az asszony megszólította Jézust, Uramnak szólította Őt. Menj és többet ne vétkezzél, mondta neki Jézus. Az asszony hitre jutott, kiemelkedett szégyenéből és bűnéből. Jézus csendet tudott teremteni, elgondolkodtatta az embert, embereket szavával. Jó annak, aki csendet tud teremteni és annak is, aki csatlakozik a csendet teremteni tudó emberhez. A nagy dolgok csendben történnek. A mai világ nem csak a bűnt, de a bűnnel együtt a bűnös embert is el akarja pusztítani, ne legyen gond vele. Jézus kiemeli, felemeli a bűnből a vétkest, ez lesz majd, ez az újjászületés a húsvéti ünnepkor a beteljesedés, a feltámadás. Ezt az ünnepet várjuk mi is elcsendesedve, ámen.
(Az öntörvényű ember saját igazát akarja érvényre juttatni, bármi áron. Mindegy mit mond vagy tesz a másik ember, csak saját magának legyen igaza).

Viszlát!

483.A szeretet öt nyelve

Üdv kedves Olvasó!
2010.március.14.Vasárnap.
Szentmise
   Ma délután 4 órakor mentünk misére a Barátok templomába, családi vasárnap volt. Schindler atya prédikált. Az evangélium az volt, amikor a tékozló fiú hazatér. A mi életünkben, a mi családjainkban is vannak fekete bárányok, akik kicsit kilógnak a többiek közül. Az a fontos, hogy mindig legyen ember, akiben megbíznak, aki helyreigazítja őket. Fontos az otthon is, ahová bármikor, bárhonnan haza lehet térni, ahol mindig várják az embert. Egy könyvben a szeretet öt nyelvéről írnak: szavak, szolgáltatás, ajándékozás, együtt eltöltött idő és érintés. Mindegyik nagyon fontos az emberek életében. Szavakkal is kifejezhetjük egymás iránti érzéseinket, érzelmeinket.

   Egy nő panaszkodott a barátnőjének, hogy a férje soha nem mondja neki, hogy szeretlek. Ez a nő elmondta a férjének, a férfi pedig a másik nő férjének, mert jó barátok voltak. Így visszajutott a nő panasza saját férjéhez. A férj erre azt mondta feleségének, hogy házasságkötésük alkalmával már kimondta egyszer, s azóta nem szegte meg. A másik eset, amikor egy kisgyerek kapott egy kiskacsát, mindenhová magával vitte, ölelgette, de a kiskacsa közben megdöglött. Erre a kisgyerek nem tette le, hanem azt mondta: döglötten is szeretem. Ez két szélsőséges eset. Valahol a kettő között kellene megtalálni a középutat. A szolgáltatás is fontos két ember között, hogy adjunk a másiknak, ajándékozzunk is. Az együtt eltöltött idő, a beszélgetés is fontos, amit nem pótolhat az, hogy egymás mellett ülve nézzük a tévét. Nagyon fontos az érintés, mely talán a legbensőségesebb kapcsolat lehet két ember között. Egy kutatás szerint kétszer jobban gyarapodtak súlyban azok a kisbabák, akiket anyukájuk becézett és simogatott. Mi is figyeljünk oda életünkben a tékozló fiúkra, fekete bárányokra és a szeretet öt nyelvének gyakorlására. Nyissuk meg szívünket, mint ahogy az apa is a tékozló fiú előtt, szavakkal ajándékozzunk, szolgáltatással beszélgessünk, simogassunk szeretetünkkel. Ámen.

Viszlát!

482.Életünk végéig tanulnunk, változnunk, fejlődnünk kell!

Üdv kedves Olvasó!
2010.február.28.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált a diákmisén. Az evangéliumban arról volt szó, amikor Jézus felmegy a Tábor-hegyre és felkíséri három tanítványa. Urunk színeváltozása, megjelenik Mózes és Illés és velük beszélget dicsőségben, hófehér ruhában.
   Teofániának nevezik azt, amikor Isten megmutatja magát egy villanás erejéig, időlegesen és nem hosszú időre, nem véglegesen. Csak mintegy felvillantja magát egy rövid időre az ember előtt. Így történt ez akkor is, amikor Mózes felment a Sínai-hegyre és találkozott Istennel. Istent senki fia nem láthatja élve. Mózesnek is azt mondja: Elvonul előtted dicsőségem, kibontom előtted a Jahve nevet, de arcomat nem láthatod. Belehelyezlek egy szikla hasadékába és amikor elvonulok előtted, befödöm arcodat kezemmel, csak hátulról láthatsz. Ezért is imádkoznak úgy mind a mai napig a zsidók, hogy eltakarják arcukat. Sőt még Isten nevét is csak a főpap mondhatta ki egy évben egyszer, amikor a szentélyben volt.

   A Tábor-hegyén is így történt ez, Jézus teljes dicsőségében megszólalt Isten hangja: "Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm, őt hallgassátok."
   Jézus valóságos ember is volt, az összes emberi problémával és kísértéssel szembe kellett néznie. De emellett Isten arca is felragyogott benne, tökéletes emberként. Ott a Tábor-hegyen elkísérte őt három tanítványa, Péter, János és Jakab. Mintegy beérkezettnek látták az időt, mint akik célba értek. Jó az, amikor az ember sok küzdés, viszontagság után elér egy célt. Megérkezik, beérkezik. De ugyanakkor vigyáznunk is kell a beérkezettség kísértésével, amikor kevélyen és önhitten azt hisszük, hogy mi már hátradőlhetünk, mindent tudunk, ismerünk és megtettünk, nem kell már tanulnunk. Ez az egyik legnagyobb hiba, amit az ember tehet! Életünk végéig tanulnunk, változnunk kell! Egy kis virág vagy egy növény, amely megáll a fejlődésben, utána elkezdődik a hanyatlás. Így vagyunk ezzel mi, emberek is. Nem szabad megállnunk, állandóan fejlődnünk kell! Még akinek több diplomája is van, elismert és tekintélyes ember, szavának súlya és hitele van, még ő sem dőlhet hátra kevélyen és önhitten, mert ez a legnagyobb hiba, amikor elkényelmesedve azt hisszük, mindent elértünk és már csak az élményeket gyűjtjük. Állandóan tanulni, változni, fejlődni kell.

   A rendszerváltáskor sokmindent másként akartunk csinálni. Nagyon sok jogot szereztünk, de a kötelességeink valahogy lazábban alkotnak hálózatot, arra mintha nem figyelnénk annyira oda. Persze a jogait azt mindenki nagyon jól tudja! Jó lenne, ha a kötelességeinkkel is így lennénk.
   Jegyeskurzuson fiatalokkal beszélgetve arra a megállapításra jutottunk, mondja az atya, hogy be kell látnunk: egyedül nem megy! Nem szabad kirekesztve élni, az ember társas, közösségi lény. A jó Isten áldjon meg bennünket, hogy mindig fejlődni tudjunk, ámen!
Viszlát!

481.Új kezdet, új teremtés

Üdv kedves Olvasó!
2010.február.21.Vasárnap. Hamvazkodás
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Az evangélium arról szólt, amikor Jézus 40 napra a pusztába vándorol böjtölni, hogy utána megkezdje böjtölését.
   A 40-es szám nagyon sokszor előfordul a Bibliában, sok-sok történet fűződik hozzá. Mindig valamilyen döntés, újrakezdés, új teremtés fűződik hozzá. De kapcsolódik a bánat és a baj is hozzá.
   A vízözön idejében 40 napig esik az eső, hogy eltörölje az addigi világot, elmossa, tisztára mossa. A 40 nap után Noé és családja marad csak életben, hogy megkezdődjék az új teremtés. A szövetségkötés jele a szivárvány, Isten és ember között.

   A Quadrohezima, vagyis 40-es szám az Egyiptomból való kijövetelnél, a negyven éves pusztai vándorlásnál is szerepel. Az engedetlen nép 40 évig vándorol, kínokkal, szenvedésekkel telve a pusztában. Mózes 40 napig böjtöl a Sínai-hegyen, míg Isten átadja neki a Tízparancsolatot. Közben lent a nép eltávolodik Istentől és az aranyborjút imádja. A pusztai vándorlás után és Mózesnek Istennel való találkozása után is valami új kezdődik, új teremtés. Illés próféta egy növény alatt pihen, szomjazik, amikor megjelenik Isten küldötte, vizet ad neki, majd 40 nap böjt után, megtisztulva kezdi küldetését, miután felment a Hóreb-hegyre. A hegyek csúcsa mindig Istennel való találkozások helye.
   Amikor Jézus 40 napig a pusztában böjtöl, sátán többször is megkísérti, de Jézus ellenáll a kísértésnek. Sátán a mai világban is hatalommal, tekintéllyel kecsegtet bennünket. A mi életünkben is megvan az a puszta, ami Jézus életében, mi is kísértéseknek vagyunk kitéve. Az individualizmus a mai világban eluralkodott, a lehetőségek világát éljük. Az egyén hatalmat, tekintélyt akar, minden erre ösztönöz bennünket. Egyedül is boldog lehetsz, ne nézz másokra, hiszen ők sem törődnek veled. Hatalom, gazdagság, siker, tekintély, étel. Minden ember életében megjelennek a kísértések. Befolyásolhatóak vagyunk. De a szívünkben el van ültetve a közösséghez tartozás érzése, legalább itt a templomban, a vasárnapi miséken, az együvé tartozás érzése, nálunk keresztényeknél.

   Az ember lelke rezonál Jézusra, ebben a negyven napban mi is figyeljünk oda, hogy döntést hozhassunk életünkben. Az önfegyelem, bűnbánat jellemezze ezt a 40 napot, mi az a szívünkben, amire oda kell figyelnünk, miben kell változnunk. Az első lépéseket is nekünk kell megtenni mások felé: elsőként szeretni. Amilyenek mi vagyunk, az ragad át mások hangulatára is: morcosság és jókedv, vidámság egyaránt. Figyeljünk oda erre is! Építsük, emeljük fel a másikat. Imádkozzunk, hogy ez a 40 nap a mi életünkben is jó döntéseket, új kezdetet és új teremtést hozzon, ámen.
Viszlát!
  

480.Törekvés

Üdv kedves Olvasó!
2010.február.14.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangélium arról szólt, amikor Jézus felsorolja a nyolc boldogságot és a jajokat. A prédikációban a jajokkal foglalkoztunk inkább. Jaj a gazdagoknak, jaj azoknak, akik most jóllaknak, nevetnek, akiknek hízelkednek. Itt nem elsősorban pénzbeli gazdagságról van szó, hanem arról, amikor valaki megelégedve hátradől, mint akinek már semmi dolga sincsen, minden tudás és ismeret birtokában van, gőgösen ezt gondolja és elkényelmesedik.

 A héten volt itt előadást tartani Baján Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, ő is elmondta, hogy fel kell mutatnunk a társadalomban a keresztény értékeket. Olajnak, katalizátornak kell lennünk a közösségeink gépezetében, nem pedig homoknak, állandóan akadéskoskodónak, mert akkor elakadnak a fogaskerekek. A fiatalság igenis jóravaló és alakítható. A horizontális ismeretszerzés és tudás, élet mellett a spirituálisra is törekednünk kell. Nem elég a pénzbeli gazdagság, siker, karrier. Nem egy versenyistálló tagjai vagyunk, ahol az elsőség számít. A horizontális mellett törekednünk kell a vertikális dolgokra is. A magyarságnak az elmúlt évszázadokban rengeteg társadalmi csapdával kellett szembenéznie, abban vergődnie. Mindig függetlenedni akart valamitől. 1848, 1867, az első és a második világháború, 1956, a rendszerváltozás mind-mind ide sorolható. A megoldás nem a politikumban keresendő. Kell egy igazodási pont, ami csakis Isten lehet. (Törekedjünk egész életünkben a tanulásra, munkára, Istennel való kapcsolatunk ápolására, építésére. Ámen.)(Mert jaj a gazdagoknak, ámen.)
Viszlát!

479.Kövessetek engem

Üdv kedves Olvasó!
2010.február.07.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Az evangélium arról szólt, amikor Jézus halászni hívja az apostolokat. Odamegy a parton hozzájuk, megkéri őket, hogy evezzenek mélyebb vizekre, távolabb a parttól. Péter csónakjába száll be, kivetik a hálókat és tömérdek halat fognak, hogy még a másik csónak is roskadozik. Jézus kezd valamit ebben a történetben.
Itt kezdi el a tanítványok összegyűjtését, elhívását. Mondhatnák sokan, hogy Jézus még csak egy jó szót, biztatást, bátorítást sem mond a halászoknak, nem állapít meg semmit, csak látja, hogy üres a hálójuk. Mossák le róla az iszapot, hínárt, fáradtak, üres a hálójuk és semmijük sincs. Nem fogtak semmit sem aznap, de tegnap sem, sőt egész héten sem. Mihez kezdjenek? Erre Jézus úgy tűnik, csak kölcsönkéri a csónakjukat, megkéri őket, hogy evezzenek beljebb, sőt még a hálót is kivetteti velük. Manapság is nagyon sok ember nélkülöz, gondoljunk a munkanélküliekre, betegekre, önfeláldozó szülőkre, adósságban vergődő országokra.

   Mihez kezdjenek? Semmijük sincsen, mint a halászoknak. Úgy tűnik, Jézus csak prédikál és ezért kérte kölcsön a hajójukat. De Jézus beül az apostolok csónakjába, együtt evez velük, újra halászni megy velük, azok meg annyi halat fognak, hogy szakadozni kezd a hálójuk, roskadozni kezdenek a csónakjaik. Meg is rettennek erre a tanítványok, félelem lesz úrrá rajtuk. Mester, menj el tőlem-mondja Péter-bűnös ember vagyok. Az apostolok átadják csónakjukat Jézusnak, mélyebbre eveznek, újra kezdenek. Azzal, hogy átadják Jézusnak a csónakot, beengedik Őt életükbe és Jézus gazdag áldást hoz. Jézus csónakot szerez tőlük. Jézus sokmindent szerzett: asztalt a vacsorához, amely asztalon megszületett a szentmise áldozat, egy korty vizet kért, szamarat szerzett, amin az üdvösség királyaként vonult be Jeruzsálembe, a tarisznyából elemózsiát szerzett, amivel ötezer embert vendégelt meg. Ma mi is szerzünk valamit Jézusnak a Haiti földrengés elszenvedőinek a megsegítésére. Jobban mondva Jézus szerez általunk és nekünk valamit.

   Jézus elkezd valamit a halászokkal és ezzel együtt a halászok is elkezdenek valamit. Újra kezdenek, de ez nem elég, mert Jézussal együtt újat is kezdenek. Elkezdeni, újra kezdeni, újat kezdeni. Evezzetek mélyebbre, kövessetek engem. Kezdjetek újra, kezdjetek újat. A húsvéti föltámadás után a halászok újra halászni mennek, újra csónakot és hálót szereznek. Visszakerülnek ugyanabba az állapotba, amiben akkor voltak, mikor Jézus először odament hozzájuk és megszólította őket, amikor elkezdett velük valamit. Ők a feltámadás után csak újra kezdtek, ugyanazt tették, mint azelőtt. Kivetették a hálójukat, az roskadozott a halaktól, elindultak a part felé, de a parton már sült a parázson a hal, amit kifogtak, de még ki sem értek vele. Óriási dramaturgia van ebben a történetben, még csinálják a munkájukat, de Jézus már megáldja annak gyümölcsét. Ez az új kezdet. Evezzünk mélyebbre, kezdjük újra, kezdjünk újat Jézussal. Jézus mondja: Kövessetek engem, ámen.
Viszlát!

478.A titokzatos vándor

Üdv kedves Olvasó!
2010.január.24.Vasárnap.
Ökumenikus imahét
   Szombaton a Belvárosi templomban Nepp Éva evangélikus lelkésznő prédikált. "Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, valami szellemet látnak." "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?" Az emmauszi úton lévő tanítványok szívét szomorúság, rémület és kétség támadta meg. Elvesztettek egy álmot, amiben hittek. Ez a két tanítvány nem tartozott a tizenkettőhöz, de a hetvenkettőhöz. Kleopás együtt vándorolt az Emmausba vezető úton, társa nevét nem tudjuk, talán mi is lehetünk azok, te és én. Melléjük szegődik a titokzatos vándor, de amilyen észrevétlenül tette ezt, ugynúgy el is tűnik majd mellőlük a kenyértörést követően, amikor ráismernek. Ez a titokzatos vándor ugyanolyan barázdált arcú, poros lábú volt, mint ők. Sohasem tudhatjuk, ki az a vándor, aki mellénk szegődik. Akinek arra van szüksége, hogy meghallgassák. A találkozás után már repeső, újjászületett szívvel, szívünkben a húsvét üzenetével futhatunk vissza Jeruzsálembe.

   Vasárnap a Józsefvárosi templomban zárult az ökumenikus imahét Bán Béla református lelkész prédikációjával. Összefoglalta az imahét fontosabb gondolatait. "Tanúságtétel a remény és a bizalom útján." "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?" Van egy kis történet, melyben a mester megkérdezi a tanítványait, hogy szerintük mikor ér véget a sötétség? Az egyikük azt válaszolja: amikor két fügefalevelet meg tudunk különböztetni egymástól. A másikuk azt mondta, hogy amikor meg tudja különböztetni a farkast a báránytól. Mire a Mester így felelt: a sötétségnek akkor van vége, amikor a másik ember szemébe nézve felismerem benne, hogy testvérem arcát látom Istenben. Ezután Fekete Szabolcs atya köszönetet mondott mindenkinek az imahéten való részvételért, utána szeretetlakoma, agapé volt a plébánián. (TV-gondolatok: Akkor épülünk, amikor építünk; akkor emelkedünk mi is, amikor másokat fölemelünk). Ámen.
Viszlát!

477.Hát nem lángolt a szívünk?

Üdv kedves Olvasó!
2010.január.21.Csütörtök.
Ökumenikus imahét
   Csütörtökön az evangélikus templomban Retkes Zsolt belvárosi káplán prédikált. "Elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban Róla szólt." "Vajon nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?" Semmi sem szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől! Nap mint nap meg kell élnünk hitünket. A szenvedéssel együtt küzdeni, mint ahogy Jézus is tette, ebben is megmutatkozik Isten szeretete. A valóságos Jézus jelen van életünkben, mindennapjainkban, ahogy ezt a mai és az egész heti összejövetel is megmutatja, egységben az erő.

   Pénteken a Baptista imaházban Schindler atya prédikált. "Jézus... feltárta előttünk az írásokat." "Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?" Az emmauszi úton lévő tanítványokban a gyász munkált. Elvesztettek valamit, egy álmot, amiben hittek. Így van ez velünk is, a másik személy részünkké válhat, elvesztése fájdalmat okoz. Amikor Jézus csatlakozik hozzájuk, olyan ez, mint egy fénycsóva megjelenése, mint a hajnali pirkadat. Amerikában volt egyszer egy iskolai mészárlás, Patrick Perdi által. Később az iskolában volt egy olyan játék, amit a gyerekek játszottak és perdizésnek hívtak. Sokszor az udvaron lévő hinta láncának a csörrenésére is ijedten összerezzentek. Szent Patrik napján az az érzésük volt, hogy a gyilkosnak állítanak emléknapot. Akárhogyan is nézzük, ezek csak egyes esetek, az emberek alapvetően jók. Nem igaz az, hogy az ember embernek farkasa, mégha a világháborúkat is nézzük. Az emberek jók, társra, melegségre, szeretetre vágynak, mindegyik.

   Az emmauszi tanítványok szíve lángolt, mikor hozzájuk beszélt, Pascal fénycsóvája, Kosztolányi "szájtátva álltam", Mózes égő csipkebokra, az Úr vendége voltam (szintén Kosztolányi). A Bibliát olvasva Jézus a feltámadás után mindig több embernek jelenik meg egyszerre (Mária Magdolnát kivéve). Az ember még a cella rácsai mögött is megtalálhatja a szeretetnek az érzését, erejét. A közösség, egység ereje. (Első prédikációjában beszélt még az atya a csúnya beszédről is, amellyel másoknak, de önmagunknak is rosszat teszünk. Teremburáját, teringettét, az iskoláját!) Ámen.
Viszlát!

476.Az embereknek szükséges újjászületniük

Üdv kedves Olvasó!
2010.január.21.Csütörtök.
Ökumenikus imahét
   A harmadik napon, kedden a Barátok templomában Bán Béla református lelkész beszélt. Tanúságtétel tudatosság által. "Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel Őt!" Olvassuk a Bibliát rendszeresen! Hallgassuk meg egymást és válaszoljunk őszintén egymásnak, ahogy Fülöp és az etióp főember is tette egymással, így megtapasztalhatjuk Isten Igéje iránti vágyakozást. Sámuel is nyitott és figyelmes volt Isten szava iránt, mikor tanúságtételre hívja őt. A mai világban erőink szétaprózódnak, átsiklunk a fontos dolgok felett. Azt hisszük, tudjuk mi a valóság, a két tanítványhoz hasonlóan, a teljes igazság mégsincs a birtokunkban. Isten jelenlétét tudatosítanunk kell. Egymással való találkozásaink során Isten valóságosságát új szemszögből látjuk, ez ösztönöz bennünket a közös keresztény egység munkálására.
   (Az első nap prédikációjához még csak annyit, hogy az új életet keressük a halál kultúrája között, amelyet a mai világunk gyakran képvisel. Arra ösztönöz, hogy Jézus erejében higgyünk, mert Általa az életet és a gyógyulást nyerjük el. Adjunk hálát Istennek és mondjunk köszönetet mindenért, amit kapunk Tőle: teremtményeiért, felebarátainkért, szeretetközösségért, megbocsájtásért, gyógyulásért és az örök életért.)

   A negyedik napon, azaz szerdán az evangélikus templomban prédikált Dóczi Ákos baptista lelkész. Tanúságtétel a nekünk ajándékozott hit ünneplésével. "Pedig mi abban reménykedtünk..." Nagyon fontos tudnunk, hogy Jézus nem csak egy nagy tanító, vallásalapító, hanem Ő a feltámadás és az élet, reménységünk, üdvösségünk alapja, életünk értelme. Amikor Jézus Nikodémussal beszélgetett, azt mondta neki, hogy az embereknek szükséges újjászületniük. Nikodémus próbálta elhárítani, hogyan mehet vissza az ember anyja méhébe, mintha azt mondta volna, ne foglalkozzunk ilyen mélyrehatóan, részletesen ezzel, hanem gyere közénk, nagy rabbi tanítók közé, mert látjuk, hogy Te is nagy tudású vagy, beszélgessünk az Írásokról. Most is sokan ülnek itt a padsorokban, akik egy teológus professzor tudásához hasonlóan jól ismerik a Bibliát, nagy tudásúak és azt hisszük, ezzel máris Jézushoz hasonlóak vagyunk. Fel kell ismernünk azonban, hogy alázatos szívvel meg kell hajolnunk Krisztus előtt, ki kell mondanunk, hogy egyedül övé a dicsőség.

   Kis gyerekek sokszor mondják, hogy imádom a kakaót vagy ezt azt, de meg kell tanítanunnk őket arra, hogy a kakaót legfeljebb csak kedveljük, egyedül Isten, Jézus méltó a dicsőségre, imádatra. A két legnagyobb parancsolat, amelyeket Jézus mondott, hogy "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és csak neki szolgálj. Valamint szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.. Ezen a két törvényen nyugszik minden.
(A prédikáció elején még elhangzott egy vicc is: A cowboy házasodni készül, feleséget vett magának, egy lovon együtt mennek hazafelé. A ló megbotlik, a cowboy azt mondja: egy. Mégeygszer megbotlik, a cowboy azt mondja: kettő. Továbbmennek, harmadszor is megbotlik: három, mondja a cowboy, majd leszállnak a lóról hazaérve és a cowboy lelövi a lovat. Felesége hebegni kezd, csodálkozik, mire a cowboy megszólal: egy.)
   Imádhatjuk a Bibliát, hitünket, tudásunkat, de ezek mind csak bálványok akkor. Egyedül az élő Jézusé a dicsőség. Ámen.
Viszlát!

475.Miről beszélgettek egymással útközben?

Üdv kedves Olvasó!
2010.január.21.Csütörtök.
Ökumenikus imahét
   Ma reggel röviden összegzem az elmúlt négy nap prédikációit. "Ti vagytok erre a tanúk..." (Lk, 24:28) Ez a jelmondata az idei ökumenikus imahétnek. A nyitó Istentisztelet a Református templomban volt vasárnap este 5 órakor, Retkes Zsolt belvárosi káplán prédikált. A mai világban a halál kultusza van jelen, az értékeket hordozó kereszténységnek sok feladata és nagy felelőssége van, hogy jel lehessen az emberiség számára. Hétfőn Schindler atya prédikált, szintén a Református templomban. "Egy prédikátor mondta egyszer: Menj fel a szószékre, üssed be a szöget és gyere le." Ígéretet tett, hogy az ő prédikációja nem lesz ilyen gyors. A kommunikációról beszélt. Amikor Jézus csatlakozott feltámadása után az emmauszi úton két beszélgető tanítványhoz, figyelmesen hallgatta őket. Amikor elérkezettnek látta az időt, érdeklődni kezdett, megkérdezte őket, hogy miről beszélgetnek, hová tartanak. Nagyon is jól tudta mindezt, de kíváncsi volt ezekre az emberekre.

   Sokszor tapasztalja az ember, hogy nagy szükség van arra, hogy meghallgassunk másokat, kiönthessék valakinek a szívüket. Egyszer egy temetésen volt az atya, amikor az özvegyasszony elkezdett mesélni férjéről, életükről, gondjaikról, bajaikról. Egy órán át mesélt, közben néha sírva is fakadt, de kiöntötte a szívét. Az atya pedig csak hallgatta együttérzően. A végén azt mondta az asszony, hogy látod lányom, milyen jó néha meggyónni! A beszéd tudományát már az ókorban is oktatták, nagy hangsúlyt helyeztek rá. Jól kommunikálni, kifejezni tudni magunkat, nagyon fontos dolog. Sokszor az emberek nem értik meg egymást, elbeszélnek egymás mellett, melyből sok konfliktus és probléma adódik. A napokban látott egy filmet a tévében az atya, melyben a rossz kommunikáció következtében férj és feleség került nehéz, kellemetlen helyzetbe. A feleség azt hitte, hogy férjének szeretője van, de nyíltan nem beszélt róla. A férj pedig nem értette, hogy felesége miért viselkedik ilyen furcsán vele. Elkezdett kocsmázni, felesége vízzel telt vödröket tett az előszoba ajtóba, mézzel kente föl a padlót, hogy hazaérkező férje elessen. A férj barátja pedig szeretőt javasolt a férfinek, hogy akkor felesége majd máshogy bánik vele. És még sorolhatnánk a meg nem értésből származó vígjátéki jeleneteket.

    A tekintet is beszél! Amikor egy ember nyugalmat hordoz, hatással van másokra is. Vietnámban történt, amikor az őserdőben, dzsungelben az amerikai katonák harcoltak a vietkongokkal. Hat buddhista szerzetes ment át a frontvonalon, lassú léptekkel, libasorban haladtak, kopaszra nyírt fejjel, szegényes öltözékben. Ahogy mentek át a rizsföldeken, a szemben harcoló felek, az amerikai katonák is, szép sorban leeresztették a fegyverüket. A megemlékezés írója is ott harcolt a frontvonalban, mint mondja, átragadt rájuk a szerzetesek nyugalma, elég volt aznapra az öldöklésből. Van még egy történet, mely egy lóidomárról szól. Sokáig nagyon nehezen szelidítette meg a lovakat, de egy idő után észrevette, hogy amikor szemben áll a lovakkal, azok vadak lesznek, míg amikor kissé oldalra fordulva nézi őket, szelídek. Így bármelyik vadlovat fel tudta nyergelni 25 perc alatt. (Lopakodó Hold) Cirkuszban is bemutatta ezt a tudományát. De egyszer nagyon izgult, amikor először lépett fel vele, hogy mi lesz, ha nem sikerül a mutatvány. Amikor meglátta a porondra bejövő ló szemében azt, hogy a ló mégjobban fél tőle, elszállt a félelme. Amikor érezzük, hogy valaki még tőlünk is jobban fél, bátrabbak leszünk. Mindenkiben van egy kis félelem, izgalom. Jézusban bátrak lehetünk, akiben szeretet lakozik, az nyugodt és békés.

 
   Az emberekben létezik egyfajta homogenitás, szinkronicitás (szün kronosz), azonosság. Rezonál egyik ember a másik lelkére. Létezik híd lélektől lélekig. Amikor Jézus az emmauszi úton ment a tanítványokkal, nyugalmat és erőt árasztott. A tanítványok már közben is érezték, de amikor Jézus eltűnt a szemük elől, akkor töltötte el őket a teljes bizonyosság. Ennek a napnak a jelmondata egyébként: "Miről beszélgettek egymással útközben?" Az első nap jelmondata:" Mit keresitek a holtak közt az élőt?" Tanúságtétel az élet ünneplésével (1.nap) Tanúságtétel élettörténete elmondásával.(2.nap) Ámen.
Viszlát!

474.Tartsunk össze

Üdv kedves Olvasó!
2009.november.22.Vasárnap. Krisztus Király
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Az evangéliumban arról volt szó, hogy Jézus Pilátus előtt áll. Vállalja gyengeségét, nem akarja magát királynak neveztetni. Az Ő országában nem lesz hatalmi vetélkedés. A mai világ azt sugallja, hogy versenyezz, legyél magabiztos, sikeres, egészséges. Ha valaki levert, azt megbélyegzik. Egy üzletember megsérülhet síbalesetben, de levert nem lehet. Minden embernek vannak mélyrepülései, mindenki lehet beteg, gyenge. A mai világ sugallata ellenére meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat, hiszen nem lehet megítélni az egyes embert bizonyos megbélyegző jelzők alapján. Minden emberben végtelen csoda és titok rejlik. Amiként Jézus és a héten említett, ünnepelt Szent Erzsébet is felvállalta gyengeségét (Szent Erzsébet ispotályt is alapított a gyengék, betegek ápolására), úgy mi is higgyük el, hogy mégha vannak mélyrepüléseink, levertek, gyengék, betegek is vagyunk, ebben a gyengeségben is megmutatkozik Jézus ereje, ámen. (Mint ahogy minden ember titkot, csodát rejt).

   Az előző két vasárnapi szentmisén is voltam. Az egyiken arról prédikált Schindler atya, hogy a német kitelepítések idején volt egy kislány, a Rózi, aki szegénységben élt a szüleivel. Elérkezett a bérmálkozás ideje és minden lány felvette a legszebb fehér ruháját erre az alkalomra. De Rózinak csak fekete ruhája volt, sírt is szegény, hogy mit fognak majd szólni a többiek. A legjobb barátnője, Mári, szüleivel elhatározta, hogy nem hagyják egyedül a bajban Rózit és ő is fekete ruhát húz majd, hogy Rózi ne legyen egyedül. Így segítette ki a bajból Mári a Rózit. Volt még egy történet, hogy egy férfit orosz hadifogságra vittek sok-sok évre. Mikor hazaért rövid szabadságra, egy meleg kabátot akart magával visszavinni. De mikor hazaért, nem találta a kabátját, szülei is kitelepültek Németországba, családjával együtt. Megtudta a címüket és írt nekik, hogy küldjék el a kabátját. Igen ám, csakhogy a kabát olyan nagy volt, hogy egyszerre nem fért bele a csomagba, amit fel lehetett adni. Ezért szétfejtették darabokra és darabokban küldték haza. A férfi pedig itthon összevarrta a kabátot. (Rózi történetéhez még az is hozzátartozik, hogy anyukáját éjjel mellőle vitték el az ágyból kitelepítéskor és nagyszülei nevelték fel). Mi is így foltozzuk, varrjuk össze életünket és segítsük egymást a bajban, mint ahogy Rózi és Mári tette, vagy a hadifogságból hazatérő férfi és családja. Tartsunk össze, mint ahogy a kitelepített németek is tették.

   A másik vasárnap körlevelet olvasott fel Szent Erzsébetről, de rövidke prédikációt is hallhattunk. Fontos a munkánk, feladatunk az életben, felelősek vagyunk érte, felelősséget kell vállalnunk életünkért. Ámen.
Viszlát!

473.Szelídség

Üdv kedves Olvasó!
2009.november.01.Vasárnap. Mindenszentek
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangéliumban a nyolc boldogságról olvasott. A szelídséget emelte ki, erről beszélt bővebben. Amerikában végeztek egy felmérést, mely szerint az életben jobban boldogulnak azok, akiknek magasabb az érzelmi IQ-juk, azokkal szemben, akiknek az értelmi IQ-juk magas. Persze vannak az életben olyan dolgok, amelyeket el kell utasítanunk, melyek zavarják életünk rendes menetét, de mindemellett törekednünk kell a szelídségre, szívünkben ragaszkodva Isten igazságához. Hallottunk még egy ünnepségről, mely tegnap Esztergomban volt, Erdő Péter bíboros beszélt egy szelíd szentről. Ámen.
   Szombaton délután az evangélikus templomban Istentisztelet volt a reformáció napja alkalmából, majd a parókia felszentelése és szeretetlakoma következett. A prédikációban elhangzott, hogy a reformált gondolkodásmód rugalmas, napról napra változik, megújul, összhangban az evangéliumokkal. Szolgálatunkat örömmel végezzük, mint ahogyan Jézus is tette, aki életével Istent transzformálta az emberek közé és akinek közelében megváltozott az emberek élete, új életet adott nekik. Törékeny cserépedények vagyunk, Isten mégis nagy kincset bízott ránk. ("Nem az a gazdagság, amikor megosztjuk vagyonunkat másokkal, hanem amikor feltárjuk mások előtt saját életünk gazdagságát.")(Disraeli)

Viszlát!
  

472.Effeta!

Üdv kedves Olvasó!
2009.szeptember.06.Vasárnap.
Szentmise
   (Mk 7, 31-37.)"Effeta! Nyílj meg!" Mindent jól cselekedett; a süketeknek visszaadta hallásukat, és szóra bírta a némákat!"
   "Jöjj Szentlélek, Úristen. Jöjj, és erősíts meg mindennapi feladatainkban. Jöjj, és vezess minket, hogy meglássuk, és megtegyük az Isten akaratát. Jöjj, és formálj bennünket. A Szentlélek segítségében bízva kezdjük el az új munkaévet. Jézus elé állunk, szavára akarunk figyelni, és vele akarjuk járni életutunkat.
   Értsük meg végre, az igazi tökéletesség nem egyéb, mint az Isten és felebarátunk iránti szeretet.
   A beteggel mindig együttérzett Jézus, mi sem tagadhatjuk meg a segítő együttérzésünket tőlük. A világban csak akkor járunk nyitott szemmel, ha a beteg és a szenvedő embert is meglátjuk. Ekkor nyílunk meg Isten felé.
(Ezen a vasárnapon sem voltam a Barátok templomában. Vodicán volt egyébként búcsú. Ezt a jegyzetet az MKR aznapi prédikációja alapján készítettem. Lejegyezve:2009.október 15. 18:54)

2009.szeptember.13.Vasárnap.
Szentmise
(Mk 8, 27-35.) "És ti kinek tartatok engem?" "Te vagy a Krisztus." "Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt."
(Lejegyezve:október.16.2009.)
Viszlát!

471.Aki Jézushoz szegődik tanítványul

Üdv kedves Olvasó!
2009.augusztus.30.Vasárnap.
Szentmise
(Mk 7, 1-8. 14-15. 21-23.) "Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok..."
   Tanulékony lélekkel szeretnénk ma Jézusra figyelni. Szeretnénk elmélyedni törvényében, szeretnénk megérteni, hogy értünk vannak útjelzők, segítők az Isten országa felé vezető úton.
   Ha igazán Krisztus követői akarunk lenni, akkor az Ő életét, tanítását kell szemünk előtt tartani és követni. Szenteljünk külön figyelmet szívünknek azokra a szándékaira, vágyaira, amelyek irányítják a közvetlen kapcsolatunkat Istennel.
   Aki nem vágyik sem vagyonra, sem hatalomra, aki sem embertől, sem haláltól nem fél, az megtámadhatatlan, az szabad ember. Alávetheti magát törvényeknek, lehet másoknak engedelmes, mégis szabad és független. Aki szeretetből engedelmes, az szabad. Aki Jézushoz szegődik tanítványul, szabadságot tanul. Jézus nem győzi hangsúlyozni, hogy a romlás nem kívülről jön, hanem az emberi szívből származik.
"Tiszta szívet teremts belém Istenem és újítsd meg az igaz lelket bensőmben!"
(Ezen a vasárnapon sem voltam a Barátok templomában. Ez a jegyzet az MKR aznapi prédikációja alapján készült. Lejegyezve: 2009.október.13.Kedd.)

Viszlát!

470.Krisztus Európa reménye

Üdv kedves Olvasó!
2009.augusztus.23.Vasárnap.
Szentmise
(Jn 6, 60-69: "Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?" "Megbotránkoztat ez titeket? Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt? A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, lélek és élet. De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek." "Ezért mondom nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki." "Talán ti is el akartok menni?" "Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és megismertük, hogy Te vagy az Isten Szentje."
   Szent István ünnepét, és a mai vasárnapot a közép európai katolikus találkozó kapcsolja össze. Krisztus Európa reménye. Őt akarjuk elvinni otthonainkba, munkahelyünkre, minden embernek. Igyekeznünk kell olyan életformát, életstílust kialakítanunk, amely jobban kifejezésre juttatja, hogy mi Jézushoz tartozunk, őt követjük. Ennek a tanúságtételnek nem elég az egyes híveknél megmutatkoznia, hanem a hívő közösségnek is ilyen arculattal kell megjelennie a világ előtt."
   Aki hozzá megy, vele van, és nem kell elhagynia sem a teret, sem az időt, ami az ő osztályrésze: itt és most, ma találkozhatsz Vele! Kemény beszéd?
(Ezen a vasárnapon sem voltam a Barátok templomában. Ez a jegyzet az MKR prédikációja alapján készült, aznapi. Lejegyezve: 2009.október.12.Hétfő, 21:10)

Viszlát!

469.Jézus az élet kenyerével akar erősíteni minket!

Üdv kedves Olvasó!
2009.augusztus.16.Vasárnap.
Szentmise
   (Jn 6, 51-58.: "Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él.")
   Ügyeljetek arra, hogyan éltek! Szeretnénk életünk irányítását kézben tartani. Szeretünk biztosak lenni abban, ami történik körülöttünk. Szeretnénk biztosítva látni előremenetelünket, életünket. Vajon lelkünk életével mennyire törődünk? Mennyire igyekszünk képezni magunkat, mennyire igyekszünk lelkünk életét táplálni? Jézus az élet kenyerével akar erősíteni minket!
   Jézus beszéde egyszerű, nincsenek benne tudományos vagy idegen szavak, bonyolult körmondatok. Azt sem tehetjük föl, hogy szándékával homályosan vagy kétértelműen beszélt. Ő az igazság, Ő az élet. Az Ő igazsága maga az élet. Ezért nem lehet Őt csak olyan egyszerűen tudomásul venni, mint valami közlést. Jézus igazsága az Evangélium: Ő maga. Csak aki elfogadja Őt, az érti meg. A kenyér, melyet Ő ad, élő, életadó, ha készségesen hagyjuk, hogy átalakítson minket.
(Ezen a vasárnapon sem voltam a Barátok templomában. Ez a jegyzet is az MKR prédikációja alapján készült, aznapi. Lejegyezve: 2009.október 12, Hétfő, 10:17)

Viszlát!

468.Az Élet Kenyere

Üdv kedves Olvasó!
2009.augusztus.09.Vasárnap.
Szentmise
   "Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában és meghaltak. Ez a mennyből alászállott kenyér, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon. Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért." (Jn 6, 41-51)
   Az ember könnyen elcsügged, elbizonytalanodik. Isten ismeri az embert, és a csüggedteknek különösen is támaszt kínál. Talán nem úgy, ahogyan én magam várom, de gyengéden és határozottan. Táplál, megerősít, hogy új útra küldhessen. Most különösen bátorítást adhatnak az Élet Kenyeréről szóló szavak, Isten nem hagy egyedül a pusztában. Jézusban az élet szavaival fordul hozzánk. A hitben közösségben vagyunk a feltámadt Krisztussal, és ezzel részesültünk az ő életében. Az Oltáriszentségben olyan eledelben részesedünk, amely nem ebből a múlandó világból való. Túlemelkedik ezen, igazi tartalmában, ez Jézus Krisztus, már az örök élet jelenlétét hirdeti. Ennek az eledelnek az erejéből mindig újra útnak tudunk indulni Isten felé.
(Ezen a vasárnapon sem voltam a Barátok templomában, ez a jegyzet is az MKR prédikációja alapján készült, aznapi. Lejegyezve:2009.október 11, vasárnap, 20:46)

Viszlát!

467.Jézus csodája

Üdv kedves Olvasó!
2009.augusztus.02.Vasárnap.
Szentmise
   Jézus azt felelte nekik:"Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg." (Jn.6,24-35-ből részlet)
   Kedves testvérek! Rajtatok áll, hogy kinyitjátok-e szemeiteket és hajlandók vagytok meglátni Jézus csodáját, mely igazolja azt, hogy Ő az Istentől jött, s hogy csak Ő mutatja meg az Istenhez vezető utat. Rajtatok áll, hogy rá mertek-e lépni erre az útra és vállalni azt is, hogy változtassatok életeteken. Rajtatok áll, hogy az örök élet kenyerével, az eucharisztiával éltek-e lelketek üdvösségére, bekapcsolódtok-e a szentmise legtökéletesebb imádságába, vagy pedig csak végigülitek a szentmisét úgy, mint eddig. Istenben bízva és segítségét kérve biztatlak benneteket: merjetek változtatni, merjetek nemet mondani hamis emberi elvárásoknak, ha igazán az emberhez méltó boldogságot akarjátok.
(Ez a jegyzet a Katolikus Rádió Igenaptárának prédikációja alapján készült, egy részlet az aznapi prédikációból). (Ezen a napon ugyanis nem voltam a Barátok templomában).

Viszlát!

466.Enni adjunk egymásnak

Üdv kedves Olvasó!
2009.július.26.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. János evangéliumából volt a részlet, amikor Jézus a Galileai-tó partján megvendégel ötezer embert. Tanítványai azt mondják neki, hogy semmijük sincsen, legalább 200 dénár árából lehet csak ennyi kenyeret venni. Menjenek el az emberek a közeli falvakba és szerezzenek maguknak. (Érdekes ez az evangéliumi részlet, mert a szinoptikusok, Máté, Márk és Lukács, a látók is egyféleképpen írják le, míg János ettől kicsit eltérően, másféleképpen, mintegy magyarázva). Van itt egy fiú, akinek van öt kenyere és két hala, szólal meg András. Jézus ezt mondja: adjatok nekik ti enni! Letelepítették az ötezer embert és enni adtak nekik. A maradékból 12 teli kosárral szedtek össze. Tehát amikor a tanítványok kifogásokat, mentségeket kerestek, Jézus azt mondta nekik, hogy adjatok ti enni az embereknek! A család az egyik legjobb színtere annak, hogy észrevegyük a másik embert, segítsük, hogy "enni adjunk" neki.

   Tegnap egy esküvőn hangzott el az a prédikáció, mintegy Karinthyt idézve, hogy a férfinek a nő kell, a nőnek a férfi kell. Egymás ellentétei, mégis kiegészítik egymást. Egymásért vannak. Nils Bohr Nobel-díjas mondata volt, hogy csak az ellentétek harcából születhetik valami boldogító. Platón Lakoma című művében, az Andragon legendája, amely egy olyan lény, amely egyszerre férfi és nő is, boldogan él, míg az istenek megirigyelvén boldogságát kettéválasztják és azóta keresi párját.
   A nyugati világban nagyon divatos ma szinglinek lenni, félnek az emberek az elköteleződéstől, felelősségvállalástól, a másik zavarja őket karrierjükben, személyiségük fejlesztésében. Ez a divat egyre inkább terjed kelet felé is. Pedig vállalni a másikat, enni adni neki a legszebb dolgok egyike. Illyés Gyula egyik versében ír arról, hogy asszonyi türelemmel segítesz elmúlásom szégyenét elviselni. A férfiak gyengék, az örök vadász nehezen viseli még az influenzát is, a kis csatavesztéseket, de amikor az élet csatájáról van szó idős korában, kell mellé egy asszony, aki türelemmel átsegíti "elmúlásának szégyenén". Férfi és nő ellentéte, állandó harca, nagyon különböznek egymástól.

   A nő érzelmi intelligenciája nagyobb, előbb beszélnek, gazdagabb szókinccsel, türelmesebbek, előbb vesznek észre dolgokat, jobb az arcmemóriájuk, részleteket jobban látják, a jobb agyféltekét használják. A férfiak erősebbek, ők a vadászok, csupa izmok, támaszok, biztonságot adnak, a teremtés koronái. Egyszer megjegyezte valaki: A férfiak a teremtés koronái, de a nők teszik fel fejükre a koronát. Igen, a nőknek kell a támasz, a biztonság, a férfiaknak pedig, hogy felnézzenek rájuk. József Attila írja még egy versében, hogy őrizők, mint a mesében. Pál apostol a korinthusiakhoz írt levelében írja, hogy talpig felöltözve. Férfinak és nőnek szükségük van egymásra. A család a legfontosabb környezet, ahol "enni adhatunk" egymásnak, pusztán jelenlétünkkel támaszai lehetünk a másiknak. Éljünk úgy, hogy ezt észrevegyük és cselekedjük is meg, hogy enni adjunk egymásnak, ámen.
Viszlát!

465.Egymás segítségével

Üdv kedves Olvasó!
2009.július.19.Vasárnap.
Szentmise
   Ma délelőtt fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya és Alfons Berger német vendégplébános prédikált. Az evangélium arról szólt, hogy az apostolok beszámoltak Jézusnak ténykedésükről, aztán megfáradva bárkába szálltak és egy elhagyatott helyre mentek pihenni, de a tömeg tudomást szerzett róla és őket megelőzve arra a helyre sereglettek több településről is.  Jézusnak megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, ezért tanítani kezdte őket.

   Az evangélium kapcsán arról szólt a prédikáció, hogy ezen a héten volt Baján az EFOTT, az Egyetemisták és Főiskolások OrszágosTurisztikai Találkozója, melyen nagyon sok fiatal vett részt az egész országból. Ahogy nézték ezeket a fiatalokat a városban, úgy néztek ki, mint a pásztor nélküli juhok. Azért jöttek, mert keresnek valamit, közösségre vágynak. Kell az életükben egy biztos zsinórmérték, egy irány, amelyhez tartsák magukat, egy közösség, amelyben megélik ezt. Ezt keresve jöttek ide is mindannyian, akár tudva, akár tudatlanul. Ezután beszéltek arról Alfons atyával, hogy mit szól ahhoz a sok fiatalhoz, akik kényszerűségből hazájukat elhagyva külföldön vállalnak munkát. Az életünk állandó fejlődés és változás. Nem is annyira a külső körülmények, hanem inkább a lelki fejlődés az, ami igazán számít, éljen bárhol is az ember. Persze mindannyiunk szívében van egy olyan hely a világon, ahol a gyökereink vannak, ahová visszavágyunk, visszatérünk, mégha időlegesen máshol is élünk. Schindler atya úgy zárta le a prédikációt, hogy mindannyiunk életében a legfontosabb, hogy eltaláljunk Istenhez, embertársainkhoz és önmagunkhoz, egymás segítségével, ámen.
Viszlát!

464.Mi a legfontosabb feladatunk a világban?

Üdv kedves Olvasó!
2009.július.12.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Az evangélium arról szólt, amikor Jézus elküldi tanítványait, hogy menjenek és hirdessék az evangéliumot. Ne vigyenek magukkal két ruhát és addig tartózkodjanak egy helyen, amíg szívesen látják őket. Ahol nem hallgatják meg tanításaikat, annak a helynek még a porát is rázzák le a lábukról. Nagyon elgondolkodtató kis részlet ez az evangéliumból és az egyház lényegéről. Mikor és hogyan kezdődött az egyház szervezése? Jézus kiválasztja az apostolokat, már ekkor kezdetét veszi az egyház szervezése. Jézus is átveszi korának szokásait, a rabbik is így választották ki annak idején tanítványaikat. Nem jó az az értelmezés, hogy az egyház lelki értelemben értendő, igenis van szervezett közössége, amely megjeleníti Jézus tanításait.

   Mi lehet a legfontosabb feladatunk a világban? A lelki megtisztuláshoz hozzásegíteni másokat, megszabadulni a bűntől. Az egyház szerepe, hogy tanítson, megőrizze a tanításokat és továbbadja. Manapság atomizált, mobil világban élünk, szétesnek a családok, a társadalom. Nagyon fontos a közösségek szerveződése, megtartó ereje, lelki élete.  A családé és az egyházközségé egyformán, ezért imádkozzunk, hogy jöjjenek létre ilyen élő közösségek, melyek megtartanak, értéket őriznek, tanítanak, segítsük egymást megszabadulni a bűnöktől és a lelki megtisztuláshoz, ámen.
Viszlát!

463.Ismerjük fel a másik ember titkát, csodáját

Üdv kedves Olvasó!
2009.július.05.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Márk evangéliumából volt a részlet, mely arról szólt, hogy Jézus felolvas a zsinagógában, ahol megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy nem hisznek neki, amikor az elérkezett időről beszél. Nagy tudással és bölcsességgel jelenti ki ezeket a titkokat, megkérdőjelezik az emberek, hogy honnét veszi ezeket, hiszen ez csak az ács fia. Senki sem lehet próféta a saját hazájában.
   Ugyanezzel a megdöbbenéssel nézhetünk szét a mai világban is, amikor az igenis fontos ember, fellépve a villamosra, csak egy utas lesz a sok közül. Vagy belépve a nagyáruház ajtaján, csak egy vásárló. Az orvosnál csak egy beteg. Ahogyan Jézus titkát, csodáját, küldetését nem ismerték fel, ugyanúgy a mi titkunk, csodánk is rejtve marad. Egy vagyunk a sok közül, utasok, vásárlók, betegek és még sorolhatnánk a példákat. Régen fontos, elismert volt az ember, ott ahol élt. Felmenőiről, erőfeszítéseiről.

   Tegnap jegyeskurzuson azt mondta a plébános atya a jegyeseknek, hogy segítsék élni egymást. Talán ez az egyik legfontosabb dolog a házasságban. Mi is azon legyünk, azért imádkozzunk, hogy felismerjük, hogy a házastárs, testvér, szülő, gyermek, barát sokkal több annál, mint aminek látjuk, hisszük. Legtöbbször erre csak akkor jövünk rá, amikor már nincsenek velünk. Két levelet hallottunk felolvasni az aradi tizenhárom vértanúk tollából, amit hozzátartozóiknak írtak, egy feleségnek és egy sógornak, kivégzésük előtt pár órával.
Leírják azt, hogy milyen csodát jelentenek nekik, most, hogy már nem találkozhatnak többé. Jézus, az ács fia, akinek saját falujában sokan nem ismerték fel a titkát, imádkozzunk, hogy mi felismerjük a másik ember pótolhatatlanságát, ámen.
Viszlát!

462.Egyedül nem megy, csak Istennel

Üdv kedves Olvasó!
2009.június.28.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Az evangélium arról szólt, hogy Jézust megérintette a tömegben egy vérfolyásban szenvedő asszony és meggyógyult. Ez az asszony hitt az életben és a gyógyulásban. Manapság is így van ez az emberekkel, vannak, akik hisznek a csodában és mások nem. Három önéletrajzot, monográfiát olvasva, röviden összefoglalva: Arthur Köstler nagyon termékeny író volt, rengeteg könyvet írt, számontartott, elismert ember volt korában, jeles emberek előtt is, mégis önkezével vetett véget életének. Márai Sándor egész életében a hit fontosságáról írt, végül Amerikába került és utolsó sorai úgy hangzottak, hogy az élet fabatkát sem ér, önkezével vetett véget életének. És végül, de nem szembeállításként ezzel a kettővel, csak felmutatva a harmadik életrajzot is, mely Cseh Tamásé, akit már a múlt héten is említettünk: az élet csodájáról, nagyszerűségéről ír, amint a Bakony erdeiben üldögélve egy sziklán trillázik fölötte egy madár.

   Minden élni akar, a bogarak és növények, emberek zsigereikben az élet, mozgás. Ha egyszer a másvilágra kerül és ismeretlen lények megkérdezik majd tőle, milyen az élet, ő azt fogja nekik tanácsolni, ha tehetik, próbálják ki egyszer, milyen is az, hogy élni, mert nagyszerű dolog. Ő nem tudja, hogy akit születésétől fogva haláláig a balsors üldöz, az hogyan vélekedik erről, de ő emeli kalapját az élet előtt. Mint amikor a vérfolyásos asszony, aki hitt az életben és a csodában, amikor megérintette Jézus ruháját és Jézus, aki az élet csodájáról beszélt, egész más a viszonyulása a beteg, de akár egyéb más problémákkal küzdő embernek is a világhoz, élethez, ha hisz ebben a csodában. Mi is tudunk a saját környezetünkben, családunkban Jézushoz hasonlóan csodát és hitet tenni az élet mellett, ámen. (Volt még egy olyan gondolat is, hogy aki sokat gyűjt, az sem bővölködik, aki keveset gyűjt, az sem szűkölködik; az evangéliumban pedig elhangzott még Jairus leányának a feltámasztása, hogy ez a leány csak aluszik, kelj fel kislány, talita kumi!) (És a kislány felkelt, adjatok neki enni).

   (Két héttel ezelőtt Páduai Szent Antal ünnepe volt, nem volt mindig egyértelmű, hogy mit is ünnepeljenek ilyenkor, amikor egybeesett Úrnapjával. Szent Antal biztosan azt mondta volna, hogy szóljon a prédikáció az evangéliumról. Szent Ferenc korában élt, sok csodát tett. Akkor sok fiatalember adta fel addigi dorbézoló, pompás, gazdag életét és állt be szegény szerzetesnek Assisi Szent Ferenc nyomdokain. Kell az embernek életében egy zsinórmérték, amilyen a tízparancsolat is, Isten tanítása, az evangéliumok. Aki legyint Istenre, az önmagára is legyint. Hogyan lesz a valóságos Jézusból, a fejünk alá párnát téve először csak legendás, később mesebeli alak? Ez az egész csak mese, legyintenek sokan, de aki Istenre legyint, az önmagára is legyint. Kell, hogy az életünkben legyen egy zsinórmérték, ez Isten, Jézus és az evangéliumok. Ámen.

   Egy héttel ezelőtt Cseh Tamásról, életéről és megtéréséről hallottunk. Belevetette magát az élet sűrűjébe, kiégve bandukolt az utcán, harmincévesen, színesre festett emberi álarcban, roncsként, ammikor megkérdezte magában: hogyan kell élni, ha létezel Istenem, mondd meg, Te most biztosan szeretettel nevetgélsz valahol rajtam, de válaszolj! És észrevette, hogy egy templom előtt áll éppen, a Krisztina körúton. Lassan felbaktatott a lépcsőkön és bent leült a templomban, hallgatott a csendben, a templom hűvösében. Másfél órát ült ott teljesen egyedül, új emberként, újjászületve jött ki onnan, tudta, hogy van Isten! Nagyszerű érzés volt ez. Tudta, hogy egyedül nem megy, csak Istennel!
   (Volt még egy gondolat a mai misén, hogy Cseh Tamás ott a Bakonyban üldögélve, a természet és az élet nagyszerűségét szemlélve, arra gondolt, hogy emberek, nem kell mindent betonnal és műanyaggal leönteni, hagyjuk lélegezni, élni a Földet. Amikor megszúrja az ujjunkat egy tövis vagy hozzáérünk a földhöz, együtt élünk vele, a részeként).

Viszlát!

461.Az indiánok hogyan szelidítik meg a vadlovakat

Üdv kedves Olvasó!
2009.június.07.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. A misét a bajai Liszt Ferenc és a celldömölki kórus tette ünnepélyessé. Két héttel ezelőtt volt Urunk Mennybemenetelének ünnepe, a prédikációban elhangzott egy példázat vagy inkább tanulságos kis történet a szeretetről. Az indiánok hogyan szelidítik meg a vadlovakat. Először csak figyelik, szemlélik, majd lassan közelebb mennek hozzájuk, simogatják, kézből etetik. Utána keresztbe fekszenek a hátukra, hason és szólongatják a lovat, hogy hó, hó, hó. Csak ezután ülik meg. A szeretet szelíden, lassan, csendesen alakul ki az indián és a vadló között, a szeretet kapcsolat, bizalom.

  Egy héttel ezelőtt Pünkösd vasárnapja volt, a császártöltési plébános helyettesítette Schindler atyát, aki Császártöltésen tartott német nyelvű misét. A prédikációban elhangzott, hogy minden ember bűnös és Jézus azért jött el, hogy az emberek bűneit magára vegye, mert az ember egyedül képtelen lenne megszabadulni ettől. A keresztváltság jelentősége, ennek megértése fontos életünkben és Jézus küldetésében.
   A mai szentmisén Szentháromság vasárnapja volt. Egy Istenben három személy. Szent Ágoston könyvet is írt erről. Ahogy a mai kórus együtt énekelt, szépen összehangolva, ez igaz a Szentháromságra is. Filozófiában, Kant említi az ideákat, hogy minden földi dolognak létezik egy alapja az ideák világában is. Természetes és természetfölötti. Kell, hogy legyen egy alap, Isten , melyből a dolgok kiindulnak. Hallottunk még a mintakövetésről, hogy a gyerekek azzá válnak, úgy élnek, hisznek, bíznak, ahogyan a szülői mintákat látják. Volt szó az öntörvényűségről, akik csak saját igazukat, javukat, boldogulásukat nézik, ez nem vezet sehová sem. A szeretetközösség, az együtt élés, ahogyan a Szentháromság is mutatja, az isteni alapokon nyugvó élet lehet csak üdvözítő. Ámen.

(Előző hétfőn, Pünkösdhétfőn a Szentlélek kiáradásáról is hallottunk, a Szentlelket egy jó édesanyához hasonlítva, mely vezet, óv, véd bennünket és tanít, ámen).
Viszlát!

460.Az örömteli élet

Üdv kedves Olvasó!
2009.május.17.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén helyettesítették Schindler atyát, aki szabadságra ment. János evangéliumából volt a részlet. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, hogy elmenvén gyümölcsöt teremjetek. Szeressétek egymást. Az örömteli életről hallottunk prédikációt. Az örömteli lélek nem külsőségek eredménye. Az egészség, gazdagság hozzásegíthetnek ugyan, de az öröm lehet része a beteg, szegény embernek is. Az örömöt nem lehet birtokolni, Isten adja ezt a lelki tudatot, állapotot. Az isteni Gondviselésre vagyunk bízva, onnan származik ez a tudat, örömteli állapot. Itt a szentmisén is megkaphatjuk ezt, ilyenkor vigyük haza és adjuk át barátainknak, szomszédainknak, rokonainknak. Nagyon fontos ez a mai világban, amely több részre van szaggatva. Szeressétek egymást, ámen.

Viszlát!

459.A szőlőtő és a szőlővesszők összetartoznak

Üdv kedves Olvasó!
2009.május.10.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Az evangélium a szőlőtőről és a szőlővesszőkről szólt. Ez a parabola még gyönyörűbben fejezi ki Istenhez tartozásunkat, mint a jó pásztor és juhok példázata. Ott két külön élőlényről van szó, itt pedig egy együvé tartozó növényről. A szőlőművelés mindig is nagy becsben volt. Már Noé idejében is, amikor iszik a szőlő gyümölcsének  levéből, még nincs tisztában annak hatásával és kicsit megárt neki. Ábrahám idejében is áldozatként ajánlják fel a szőlő levét. Még ma is nagy büszkeség, ha valaki miseborral látja el a templomot, éppen a napokban "dicsekedett" ezzel valaki az atyának. A bor nem csak áldás, hanem csapás is lehet, amennyiben mértéktelenül él valaki vele, bizonyítja ezt a statisztika, másfél millió alkoholfüggő él hazánkban.

   A szőlőtő és a szőlővesszők összetartoznak. Ahogy a szülőkhöz tartozik a gyermek, mondják vér az én véremből, csont az én csontomból. A szőlőt nagy gondossággal kell művelni. Télen betakarni a tövet, hogy ne fagyjon el, tavasszal kitakarás és metszés. A lemetszett vesszők venyigévé lesznek, amit eltüzelnek, régen kemencébe raktak. Isten és ez a világ nem két külön létező dolog, eggyüvé tartoznak. Én bennetek vagyok, ti pedig énbennem, mondja Jézus. Figyeljünk erre az összetartozásra, ámen.
   (Fontos az egység. Mindszenty mondta az egyik beszédében Bécsben a Pázmáneumban, hogy 1944-45-ben bejött a tatár-mongol horda és 10.000 ártatlan nőt tepert le. De az összefogás, egység miatt megmaradt a nemzet)(1973.05.20)
Viszlát!

458. Édesanyának lenni hivatás

Üdv kedves Olvasó!
2009.május.03.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangélium a jó pásztorról szólt. Más akolból való juhaim is vannak, mondja Jézus, ami abban az időben és környezetben azt jelentette, hogy a pogányoka gondolt. A jó pásztornak sokkal fontosabbak a juhai, mint a béresnek. A jó pásztor gondjukat viseli, jobban odafigyel rájuk.

   Ma Anyák Napja van, elkezdődtek a májusi litániák a templomban. Jövő héten Gizella névnap lesz, aminek eredeti jelentése, ógermán, ófelnémet jelentése: túsz nő. Túszul ejtett nő, fogoly nő. Az édesanyákat is ehhez hasonlíthatjuk, akik kiváltják gyermekeiket, biztonságos útra terelik őket, feláldozva értük életüket.
Az édesanya sokmindenre megtanítja gyermekét, igazi pedagógus, ami azt jelenti, gyerek kísérő. A gyermek tőle tanul meg először mosolyogni, megtanulja mi az a csend, hogyan kell kérni és szelídnek lenni. Megtanítja szépen öltözni és még sorolhatnánk. Édesanyának lenni felelősség is egyben, a gyermekek együtt rezdülnek vele az élet során, mintegy leutánozzák az előttük lévő mintát. Olyan ez, mint amikor megszületik, kibújik a tojásból a kiscsibe és akit először meglát, azt fogja követni. Ha kacsát lát meg, akkor azután megy, ha tyúkot, akkor azt követi, azután totyog. És még mondják, buta liba! Mi is figyeljünk az utánunk totyogókra, felelősek vagyunk értük. Azt mondják, a férfiak erősek. Igen, fizikálisan mindenképpen, de a gyenge nők,nem is olyan gyengék, lélekben erősek, óriási terheket cipelnek és bírnak el.

   Édesanyának lenni hivatás. A mai világban megannyi szakma közül lehet választani, nagy és széles a választék. Az édesanyai hivatás mégis mindennél előrébb való, minden többi dolog csak másod-, harmad- és sokadrangú. Az édesanyák nagy erőt adnak. Az édesanya megtartó, jövőt mutató, jövőt adó erő. Roger Schütz, aki Taizében megalapított egy imádkozó közösséget, nagyanyjától kapott erőt és mintát. József Attila írja versében, anyám könnyű álmot ígér. Minden gond elszáll. Idős betegeket látogatva, már túl a hetvenen, nyolcvanon, amikor már alig-alig vannak tudatuknál és félrebeszélnek, az anyukájukat, szüleiket szólítják, mint egy gyermek. A szentostyában jelen van Isten, Jézus Krisztus. Ebben a kicsinyke, gyenge kis ostyában elfér a hatalmas isteni titok.  Az édesanyák gyenge, törékeny lénye is benne van ebben az ostyában az isteni szeretet titkaként, ámen.
Viszlát!