2011. december 31., szombat

310.Konkrét lépéseket kell tennünk

Üdv kedves Olvasó!
2011.december.25.Vasárnap.Karácsony, Jézus születése
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckkor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Tegnap Lukács evangéliumából hallottunk egy részletet az éjféli misén, ma pedig János evangéliumából. Tegnap éjjel minden világított, öröm járta be szívünket, mára elcsendesedett minden.
   "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.
A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ ő általa lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla és hirdeti:"Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki."


   Sokszor kérdezik azt kisgyerekek a szüleiktől, hogy: Anya, Apa én honnan jöttem? Amikor pedig már idősödik az ember, azt a kérdést teszi fel, hogy hová megyek? Az élet tele van küzdelemmel, örömmel és bánattal, a nagy sietségben csak érintőlegesen foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, mint amikor egy ponton érinti a kört egy mellé húzott vonal, érintő. Pedig mindenkinek fel kell tennie ezeket a kérdéseket, hogy megtalálja élete értelmét és választ kapjon ezekre a fontos dolgokra. A mai evangéliumban benne van a válasz, az emberi lét rétegeinek nagy mélységeibe vezet és Isten végtelen messzeségének titkaiba tekint be.
Ahogy a tegnapi evangéliumban Lukács, úgy a maiban János is igent mond. A nemzetségeket felsorolva egészen Ábrahámig, sőt Ádámig igent mondanak arra a kezdetre, amelyben Isten mondta ki az első igent a teremtéskor. Ószövetség és Újszövetség párhuzamba állítható. A teremtés és az új teremtés kezdete.


Világosság és sötétség ellentéte, mely minden emberben benne van, ez a kettősség. Tudunk-e igent mondani Isten igenjére? Aki nem tud, az egy káoszban találja magát, mely a Teremtés előtt volt. Aki felismeri Isten igenjét, az tud igent mondani rá és ennek értelme is van. Életünkkel Isten igenjét ápolgatjuk. Isten szava szólít bennünket, mi hogyan válaszolunk rá? Isten előbb szeretett bennünket. Tulajdonába jött, de nem ismerték fel.
János, a patmoszi látnok milyen nagy hitről tesz tanúbizonyságot (Patmosz szigetén élt). Ő ki tudja mondani az igent. A világosság azt jelenti, vendégszeretet. Amikor a másik embert közel engedjük magunkhoz, meglátogatjuk és felragyog köztünk Isten arca. Most az ünnepek alatt is látogatjuk egymást, rokonainkat, barátainkat. Meg kell őriznünk a világ szépségeit! Azt mondják, sötét volt a középkor, de mennyire sötét a mai világunk, amikor 1 milliárd ember éhezik, minden hét emberből egy. Véget kell vetnünk a szalonkereszténységnek, konkrét lépéseket kell tennünk.
   Anya, Apa honnan jöttem-kérdezi a kisgyerek. Mindannyian el tudjuk mondani, hogy Istentől jöttünk és oda is tartunk. Isten már igent mondott az életünkre! Ámen. Boldog karácsonyt!
Viszlát!

2011. december 30., péntek

309.Egymás kezét fogva

Üdv kedves Olvasó!
2011.december.24.Szombat. Ádám és Éva, Szt.Adél
Szentmise(éjféli)
   Ma este 11 órakor kezdődött az éjféli mise a Barátok templomában. Az evangéliumot Czár János atya olvasta fel, utána Schindler atya prédikált. Ady Endre Karácsony című verséből hallhattunk részleteket.
"Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének-Az én kedves kis falumban-Karácsonykor-Magába száll minden lélek/Minden ember-Szeretettel-Borul földre imádkozni,-Az én kedves kis falumban-
A Messiás-Boldogságot szokott hozni/A templomba-Hosszú sorba'-Indulnak el ifjak, vének,-Az én kedves kis falumban-Hálát adnak-A magasság Istenének./ Mintha itt lenn-A nagy Isten-Szent kegyelme súgna, szállna,-Az én kedves kis falumban-Minden szívben-Csak szeretet lakik máma. II. Bántja lelkem a nagy város-Durva zaja,-De jó volna ünnepelni-Odahaza.-De jó volna tiszta szívből--Úgy mint régen--Fohászkodni, De jó volna megnyugodni./De jó volna mindent-Elfeledni,-De jó volna játszadozó-Gyermek lenni.-Igaz hittel, gyermek szívvel-A világgal-Kibékülni-Szeretetben üdvözülni./III. Ha ez a szép rege-Igaz hitté válna,-Óh, de nagy boldogság-Szállna a világra.-Ez a gyarló ember-Ember lenne újra,-Talizmánja lenne-A szomorú útra./Golgota nem volna-Ez a földi élet,-Egy erő hatná át-A nagy mindenséget.-Nem volna más vallás,-Nem volna csak ennyi:-Imádni az Istent-És egymást szeretni...-Karácsonyi rege-Ha valóra válna,-
Igazi boldogság-Szállna a világra.


   Schindler atya beszélt élete egyik legmeghatározóbb karácsonyáról, amikor 1989 decemberében, 22 vagy 23-án Erdélybe mentek hárman, gyógyszereket és egyéb fontos dolgokat vittek. Ekkor fogták el a diktátort, az utcákat a securitate emberei ellenőrizték. Egy baptista imaház ajtaját betörve mentek az udvarra, amikor a pincéből előbújt az ottani lelkész. Mindannyian lementek a pincébe és négyen egymás kezét fogva imádkoztak, csorogtak a könnyeik.
   Beszélt még az atya a most nemrég elhunyt cseh köztársasági elnökről Václav Hávelről is, aki a megváltás kezdetének nevezte Jézus születését, új kultúrtörténet kialakulásának. Hallhattunk a francia forradalomról, melynek idején  a szabadság kigombolt inget, az egyenlőség nagy sebességgel lezúduló guillotint, a testvériség machiavellisztikus istent jelentett. De jó volna...mondja a Karácsony című versében Ady; minden ember szívében  ott a vágy Isten iránt, Assisi Szent Ferenc is ezzel az egyszerű szeretettel alapította meg a Ferences rendet, amely előtt a pápa is fejet hajtott és Pál apostol is erről ír a Szeretet himnuszában. Ebben a szeretetben bízva tudjuk mi is mondani egymásnak, hogy Boldog Karácsonyt! Ámen.
Viszlát!

2011. december 21., szerda

308.Az egészséges körték ideje

Üdv kedves Olvasó!
2002.december.05.Csütörtök.
Szentmise
   Ma este 6 órakor a Belvárosi templomban ifjúsági mise volt, első csütörtök alkalmából. A misén a vaskútiak énekeltek és gitároztak, Binszki atya prédikált.
   Beszélt arról, hogy gyermekkorában a nagyszülei körtét termesztettek, volt egy-két körtefájuk. Kosárszámra vitték az érett körtét a pincébe, ő is segített. Amikor megebédeltek vagy megvacsoráztak, a nagyapja mindig hozott a pincéből hat-nyolc szem körtét, hogy valami gyümölcsöt is egyenek. Sok körte volt, de a nagyapja mindig gondosan ügyelt, hogy először a sérülteket fogyasszák el, nehogy elromoljanak és ki kelljen dobni. Minden nap volt sérült körte vagy olyan, amelyen már barna folt volt. Így hiába volt sok körtéjük, mindennap sérült körtét ettek. Egyszer a nagyanyja megelégelte ezt, azt mondta, hogy ezentúl csak egészséges körtét fog enni, inkább romoljon meg teljesen az a pár sérült. Annyi körtéjük van, ő most már csak egészséges körtét eszik.


   Elérkezett az ádvent ideje. Új egyházi év vette kezdetét. A várakozás és az új remény ideje ez, a megújulásé. Ilyenkor új lendületet kapunk, valami újat szeretnénk elkezdeni. Ezért is szép ez az időszak. Vannak pesszimista emberek, akik előveszik a sérült körtéjüket és állandóan azt fogyasztják, az van szemük előtt. Vannak optimista emberek, akik egészséges körtét fogyasztanak csak, újat kezdenek életükben. Az ádvent időszaka arra jó, hogy újat kezdjünk. Ilyenkor év végén az emberek már fásultak. Ki kell törni az ellapultságból, új lendülettel újat kell kezdeni.
   Van egy történet, mely szerint az ördög vásárt rendez. Kiállítja fegyvereit, szebbnél szebbeket, borsos árat kér értük. Fegyverei között van a gőg, hazugság, fél igazságok és még sorolhatnánk. De volt a fegyverek között egy, amely mindegyiknél ütöttebbnek, kopottabbnak látszott, azt mondta az ördög, hogy ez azért van, mert amikor már minden fegyvere csődöt mond, ezt szokta használni és mindig be szokott válni. Összehasonlíthatatlanul több volt az ára is, mint a többié. Ezért a sokat használt, ütött-kopott fegyverért csillagászati árat kért az ördög. Ez a fegyver nem volt más, mint a csüggedés. A reményét vesztett ember a legkiszolgáltatottabb.


   Ezért szép az ádvent, a várakozás és az új remény ideje, az újrakezdésé. A sokszor logikátlan, ellentmondásos világunkban, amelyben élünk, legyünk lámpások életünkkel, reményünkkel. Tudjunk mosolyogni, a másik ember felé fordulni. Ne a hibás körtéinkkel foglalkozzunk, hanem az egészségesekkel. Ámen.
   "Várj és ne félj, az Úr jön már, várj és ne félj, hű szívvel várj." Szentmise után előadás volt a hittanteremben "Isten ma is gyógyít?" címmel. Isten viszi véghez a gyógyulást életünkben, nekünk csak szeretettel és egyszerűen kell imádkoznunk Isten irgalmában bízva. Másokért is imádkozhatunk, mások gyógyulásáért, csak mindig kitartóan kell imádkoznunk, a teljes gyógyulásig. Isten testi és lelki boldogságot és egészséget egyaránt akar adni nekünk. Menj, a te hited meggyógyított!-mondta Jézus a vak Bartimeusnak. Ahogy régen és később is, Jézus ma is él és gyógyít!

Viszlát!

2011. december 20., kedd

307.Remény és új lehetőség

Üdv kedves Olvasó!
2002.december.01.Vasárnap. Ádvent 1. vasárnapja, Szt.Blanka, Szt.Natália,Elza
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a diákmisén Schindler atya prédikált. (Előtte Jávor atyánál gyóntam. Saját akaratunk kevés, kell az Isten kegyelme, irgalma is életünkben. Jézus hív bennünket a szentgyónásban és mindig újjászületik bennünk szentáldozáskor). Az evangélium Jézus eljöveteléről szólt. Ádvent első vasárnapja van. Várakozás...Önmagunk középpontja keresésének és megtalálásának  lehetősége. Régen volt egy játék, szobadísz, amit egy hosszú szálon felfüggesztve a szoba mennyezetéről lógattak le. Sok-sok apró papírhalacska és pillangó volt rajta. Egy kis szellő elég volt ahhoz, hogy megrezegtesse valamelyik díszt és az mozgásba hozta a többit. Majd egy kis idő után ismét mozdulatlanok lettek. Így van ez életünkben is. Minden ember hatással van a környezetében élőkre. Ha negatív, szomorú, ideges vagy ha éppen vidám, aktív, példamutató, mindent kisugárzunk  környezetünkbe.


   Kell lennie életünkben egy fix pontnak, melyből sarkaiból fordíthatjuk ki a világot, ha kell. Egy nyugodt, biztos pont, mely Isten, a hit. Enélkül cselekedeteink egy satrafát sem érnek. Egy nyugodt, biztos pont, melyből átgondolhatjuk életünket.
   Egyszer egy konferenciára Németországba érkezett egy kínai professzor repülővel. A repülőtéren már várt rá egy ember, aki kísérte. Mikor meglátta a kínai professzort, odament hozzá és mondta neki, hogy gyorsan siessenek, még elérik a buszt és nyernek öt percet. Megfogták a csomagokat és szaladtak a buszra, éppen, hogy elérték, már csukódtak is be mögöttük az ajtók. Mire megszólalt a kínai professzor: És most mihez kezdünk az öt perccel, amit nyertünk a rohanással? Így van ez sokszor életünkben is. Rohanunk, időt akarunk nyerni, csak a legfontosabb dolgokra nem marad időnk. Pár perc nyugodt beszélgetésre, csendes nyugalomra.


Mesélte az atya, hogy egyszer még fiatalabb korában egy bazilikában, aminek keskeny ablakai voltak, tehát elég sötét volt, ádvent első vasárnapja mise után lekapcsolták a villanyokat és csak az egy szál gyertya lángja világított. Mindenki csendben volt, az egész hátborzongatóan fantasztikus érzés volt. Az egy szál gyertya, melynek lángja világított. Életünkben a külső zajok, fények sokszor elnyomják bennünk a belső hangot és fényt. Találjuk meg a csendes nyugalomban ezt a gyertyalángot, mely remény és új lehetőség számunkra. Egyengessétek és simítsátok el az egyenetlenségeket és halmokat. Ámen.
Viszlát!

2011. december 19., hétfő

306.Mert a búza beérik, ha meleg nap éri

Üdv kedves Olvasó!
2002.november.17.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Az evangélium a kiosztott tálentumokról szólt. Ki mennyit kapott, azzal gazdálkodjon, azt kamatoztassa. Akinek sok van, annak még adatik, akinek kevés, attól még az a kevés is elvétetik. Az ember életében meghatározó dolgok a félelem és az optimizmus. Aki félelemben él és szorongásban, az nem tudja kamatoztatni tálentumait. Az optimizmus fontos dolog. A tálentumos ember, Isten áldottja, méltó a megváltásra. Jézus is mondja a tanítványoknak: Ne nyugtalankodjék a ti szívetek! Ne féljetek!


   Schindler atya még mondott egy-két versidézetet is. Az első egy reménytkeltő: Mert a búza beérik, ha meleg nap éri. A második, ahogyan nem szabad élni: Mint a lámpakörte, ha kicsavarom, nem égek, ha nem akarom. Igenis érlelni, kamatoztatni kell Istentől kapott tálentumainkat. Mesélt az atya egy történetet a walesi hercegről, aki nagyon szerette a jó autókat és a száguldást, erről mindenki tudott. Egyszer egy új autót próbált ki, útközben megállt és szóba elegyedett a földeken dolgozó parasztokkal. Dicsérte autóját, de közben inkognitóban maradt. A paraszt megjegyezte neki, ne száguldjon, mint a walesi herceg, mert majd egyszer nyakát töri, mint majd az is. Hagy törje, az ő nyaka-válaszolta a walesi herceg. Nem úgy van az!-válaszolta az okos paraszt, a walesi herceg nyaka egész Angliáé. Felelősséggel tartozik érte! Az okos paraszt jól látta a dolgokat.


   Mi is felelősséggel tartozunk tálentumainkért, ha kamatoztatjuk azokat, teljes életet élve másoknak is segítségére lehetünk, Isten dicsőségére. Elmondott még egy kis dolgot az atya, Isten mint egy nagy drágakövet tekint minket, melyből egy csodálatos ékkövet csiszol majd az ujjára illő gyűrűbe. Ámen.
Viszlát!

2011. december 18., vasárnap

305.Mielőtt mi lépnénk, Isten már lépett

Üdv kedves Olvasó!
2011.december.18.Vasárnap. Ádvent 4. vasárnapja; Szt.Gracián, Auguszta
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált.
(Előtte Czár atyánál gyóntam, elmondta, hogy jó dolog, hogy oly hosszú idő után ilyenkor karácsony előtt eljöttem gyónni és az a fontos, hogy most itt vagyok).
   Az evangélium az angyali üdvözletről szólt, amikor Gábor angyal meglátogatja Máriát. Az olvasmány Sámuel próféta könyvéből volt, erről beszélt az atya. Elképesztő, szinte hátborzongató és megrendítő, hogy háromezer év távlatából is mennyire aktuálisak és hozzánk szólóak Sámuel szavai. Dávid templomot akar építeni az Úrnak, mire az Úr azt válaszolja: elhoztalak téged a legelőről, a juhok mögül... Mit is akar mondani nekünk ez a mondat? Mielőtt Dávid lépne, Isten már lépett. Dávid templomot akar építeni az Úrnak, de Isten már előtte elhozta őt a legelőről, a juhok mögül.


   Az angyali üdvözletben is, Mária igent mond Isten akaratára, előtte még csodálkozik, hogy éppen ő az, aki ilyen nagy kegyelemben részesül, de az angyal megnyugtatja: Ne félj! Az Úr van teveled, kegyelem tenéked.
Mária azt válaszolja: Legyen meg a Te akaratod. Mielőtt Mária lépne, Isten már lépett.
   Valahogy így van ez most karácsonykor is. Készülünk a karácsonyra, de a külsőségeknél fontosabb lenne engednünk, hogy a karácsony megtörténjen velünk. Az atya beszélt fiatalokkal a tegnapi ifjúsági találkozó és koncert után, látta bátorságukat, de a félelem jelenlétét is tapasztalta. Ahogy Máriának mondja az angyal: Ne félj! Az Úr van teveled. Hittel kell tennünk a dolgokat életünkben, felépíteni azt lépésről lépésre, mindig megtenni a következő lépést, hiszen mielőtt mi lépnénk, Isten már lépett. Ahogy Dávid és Mária esetében is, Isten kegyelme velünk is ott van. Ámen.
(Még tegnap hangzott el, az érseki mise végén mondta Schindler atya a fiataloknak: Ne feledjétek, hogy jók vagytok, szépek és okosak! Mise előtt mondta még az atya: fontos a lelki tréning, a lélek trenírozása).
Viszlát!

2011. december 16., péntek

304.Legyen tartalékolajunk

Üdv kedves Olvasó!
2002.november.10.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangélium a tíz szűzről szólt, akik a vőlegény elé mentek, öt okos vitt tartalékolajat is, míg öt balga nem. Amikor kifogyott lámpásukból az olaj, kölcsönkértek az okosoktól, de azok nem adtak, mert ha nekik is elfogy, így ők sem látják majd a vőlegény érkezését.
    Így van ez az életben is. Számtalan lehetőség kínálkozik életünk során, rajtunk áll, hogy felkészülten, naprakészen várjuk-e és megragadjuk vagy pedig hagyjuk tovaszállni. Felkészülünk-e a lehetőségekre, melyek adódnak életünkben, mint ahogyan azt az okos szüzek tették vagy felkészületlenül érnek bennünket, mint a balgákat? Olyan ez, mint amikor délután háromkor bezár a bolt, pedig venni akartunk valamit, rohanva érkezünk a buszmegállóba, mikor a busz éppen elment. Másnap még tudunk ugyan vásárolni és a következő buszt megvárni, de az életben sok olyan lehetőség van, amely többé nem tér vissza már. Ezért kell felkészülten várnunk, naprakésznek lennünk, hogy megragadjuk azokat.


   Schindler atyánál megkérdezte valaki a napokban, mikor lesz világvége. Erre azt válaszolta, hogy amikor meghal valaki, akkor jön el az ő egyéni életében a világvége. Halálával meghal az első csók, az első szerelem és minden ami történt vele. Ezért legyünk éberek, mert nem tudjuk az órát, mikor jön el ez a pillanat. Ha felkészültek vagyunk, az azt is jelenti, hogy tudunk tervezni, lehetőségekben, távlatokban gondolkodni. Aki csak a jelenben él, hasonlatos egy autóhoz, melynek csak a helyzetjelzője villog. Aki viszont tervez, jövőbe lát, annak a többi lámpája is világít.
   Készüljünk fel, legyen tartalékolajunk. Ez lehet a másik ember elismerése, respektálása, elfogadása. Szükség van rá, energiái fontosak, szükséges a munkája, személye, szeretjük. Másik ilyen tartalékolaj az imádság, amikor a stresszt hátrahagyva betérünk az üres, csendes templomba és imádkozunk. A meditáció, az önmagunk középpontjának, centrumának megtalálása fontos életünkben, hogy összeszedettek, éberek, felkészültek legyünk.


   (Csütörtökön elsőcsütörtök volt, ifjúsági találkozó a Belvárosi plébánián és előtte zenés szentmise. Iván atya prédikált, az útról, melyen járnunk kell, a könyvről, melyet olvasnunk érdemes-Szentírás-, és a jóbarátról, akire oda kellene figyelnünk, Jézusról. Beszélt még a legkedvesebb bútordarabról a templomban, amely nem más, mint a gyóntatószék. Ahová bemenvén leveszünk minden hamisságot, álarcot, festéket az arcunkról és Isten irgalmára és kegyelmére bízzuk magunkat. Még mondott egy jót: nem jó, ha a prédikáció túl hosszú. Az első öt perc Istené, a másik öt perc az emberé, a harmadik öt perc az ördögé).
   Ne féljünk tetszeni, nem tetszeni-ez még a mai napon hangzott el, ámen.
(Múlt héten vasárnap Szentmise alatt találkoztam Lilikéékkel, a templom előtt beszélgettünk.")
Viszlát!

2011. december 15., csütörtök

303.A szív törekvése a fontos avagy keressétek Isten arcát és erejét

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.27.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált a diákmisén. (Előtte Jávor atyánál gyóntam, aki mondta, hogy a szeretet önmagában semmit sem ér. Cselekedetekre, tettekre kell váltani azt, gyakorolni kell a mindennapi életben. Fontos, hogy betartsuk Isten parancsolatait, küzdjünk, akarjuk betartani azokat). Az evangélium arról szólt, hogy Jézust megkérdezték, melyek a legfontosabb parancsolatok. Erre azt felelte: Uradat, Istenedet imádd, teljes erődből, lelkedből és szellemedből, a másik pedig az, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.



   Fontos a mai világban, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, fogyatékosságainkkal együtt. Ha elfogadjuk magunkat, megbékélünk önmagunkkal, akkor el tudunk indulni. Hamis vágyak és álmok ketrecében vagyunk, amelyet nem is mi, hanem mások álmodnak helyettünk. A médiák hamis értékeket közvetítenek felénk, hősöket, hibátlan embereket, tökéletes modelleket, teljesíthetetlen dolgokat. Hamis elvárásoknak akarunk megfelelni, amit a reklámok is sugároznak felénk. Nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni, mindent el akarnak adni nekünk. Ha elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, itt és most, csak akkor tudjuk elfogadni a másik embert is. Ha szeretjük önmagunkat, akkor felebarátunkat és rajta keresztül Istent is szeretni tudjuk.


   A szív törekvése a fontos, elfogadni magunkat olyannak, amilyenek vagyunk a jelen pillanatban, tálentumainkkal, képességeinkkel, amit Isten adott és hiányosságainkkal együtt. Minden embernek van valamilyen fogyatékossága. A törekvés, változás, tökéletesedés, javítás a fontos, ami a szívből indul ki. Ekkor megbékélünk önmagunkkal és tudunk távlatokban, lehetőségekben gondolkodni. Isten fantáziája kimeríthetetlen. Nincs két egyforma ember, csak egy van belőlünk is. Adjunk hálát Istennek mindazért, amit adott nekünk és imádkozzunk szüntelen, keressük őt.
  Volt még egy-két mondás, amit említett Schindler atya. "Árral szemben úszni esztelenség, árral úszni becstelenség." Sokszor maradinak, konzervatívnak tartanak minket, ha kitartunk a keresztény értékek mellett és egy legyintéssel elintéznek bennünket. Mindennek ellenére nem szabad beállnunk a hamis értékek szürke áradatába.


   "Ha minden orosz ember ültetne egy fát, Oroszország egy kertté változna. Ha minden ember csak egy emberrel is jót tenne, a Föld paradicsommá változna."
   "Nem tudok úgy rosszat tenni másnak, hogy magamat meg ne sérteném."-mondta egykor Gandhi. Nem tudunk úgy megbántani másokat, hogy az a mi lelkünkben ne okozna kárt. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat-mondta Jézus, így Istent is szeretni fogod. Gandhi gondolatai is ezt jelentik lefordítva.
   Keressétek Isten arcát és erejét! Ámen.
Viszlát!

2011. december 14., szerda

302.Kiválasztottak vagyunk

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.20.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági mise volt, valószínűleg most már kéthetente fognak énekelni. Az evangélium a császárnak való adó befizetéséről szólt. Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek ami Istené. Schindler atya elmondta prédikációjában, hogy kiválasztottak vagyunk. Születésünktől fogva Isten kiválasztott minket (nevünkön szólított) valamilyen feladatra, szolgálatra, önmagunkhoz való eljutásra. Egy egyetemistával beszélgetett tegnap, aki elmondta neki, hogy mindennap úszik a tanulás mellett. Nagyon fontos testünk, lelkünk, szellemünk állandó erősítése és a többi majd megadatik ezek mellett. Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek ami Istené. Tegyük a dolgainkat életünk során, de közben figyeljünk Istenre. Feladatunk, hivatásunk van, melyre Isten kiválasztott bennünket.
A lelki nyugalom megtalálása csak úgy lehetséges, ha Istenre figyelünk és ekkor meg tudjuk szervezni életünket, agyunkban tudunk kombinálni, tervezni. Törekedjünk mindezekre, ámen.

Viszlát!

2011. december 13., kedd

301.Keresztényi körültekintéssel cselekedjünk

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.15.Kedd.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya prédikált.
"A te tanításod Uram lélek és élet."
Allelujja, Jézus mondja: Maradjatok meg szeretetemben, mert aki bennem marad és én őbenne, az bőséges termést hoz, allelujja.
   Isten int a paráznaságtól. Minden testi kapcsolat, amely szabályosan kötött házasságon kívüli, paráznaságnak számít. Őrizzük meg tisztaságunkat, szüzességünket az oltárig, legyünk hűségesek a házasságban.
   Amikor már minden emberi segítség és akaratunk is kevésnek bizonyul, Istenben mindig bízhatunk. Pio atya mondta: Az erőszakos akarattal  semmire sem megyünk, keresztényi körültekintéssel cselekedjünk a mai napon, ámen.
"Az Úr nagy jóságát éneklem szüntelen, hirdetem nemzedékről nemzedékre hűségét."



Viszlát!

2011. december 12., hétfő

300.Felismerjük a ránkbízott feladatokat

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.13.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangéliumban elhangzott, hogy a király meghívja a násznépet, de csak kevesen jönnek el, így az utakon járó-kelő embereket vendégeli meg. A prédikációban elhangzott, hogy Isten és ember találkozóhelye sokszor volt hegy. Noé bárkája az Ararát- hegyén feneklett meg az özönvíz után, Ábrahám oda vitte feláldozni fiát a hegyre, Mózes is a Sínai hegyen kapta meg a tízparancsolatot, Illés egy hegyi barlangban bújt meg, keresett menedéket, Jézus a Tábor hegyére ment fel imádkozni a tanítványokkal.


   Mint az elmúlt hetekben az evangéliumi szőlősgazda maga Isten volt, most a király, aki összehívja a násznépet, szintén Isten. Izráel népét hívja meg jelképesen, akik távol maradnak. Ekkor elküldi az apostolokat a pogányokhoz, jelképesen az úton vándorló koldusokhoz, jött-mentekhez, akik szíves örömest elfogadják a meghívást. Ha lelkiismeretről beszélünk, ami minden embernek van, valakinek tompább, valakinek kiégett, valakinek túlságosan is érzékeny, aggodalmaskodó. Nagyon fontos a hit.
   Mindannyiunknak van feladata, küldetése. Valamit ránkbízott az Isten, amit el kell végeznünk. Be kell futnunk a pályát. Talán ez lehet a legszebb feladat az életben, hogy felismerjük a ránkbízott feladatokat és véghezvigyük Isten akaratát, hogy egy nyájként hívjon majd össze minket azon a napon, ahogyan a násznépet is összehívta, ámen.
   A mai világ zajában is figyeljünk oda szüntelenül, mit mond nekünk Isten.
Viszlát!

2011. december 11., vasárnap

299. Örüljetek, örvendjetek

Üdv kedves Olvasó!
2011.december.11.Vasárnap. Ádvent 3. vasárnapja
Szentmise
   Ma délután 4 órakor a Belvárosi templomban Zsolt atya prédikált. Családi vasárnap volt. Ádvent harmadik vasárnapja van, az öröm vasárnapja ez. Az evangélium arról szólt, hogy Keresztelő Szent János bizonyságot tesz Jézusról. Zsolt atya azt a feladatot adta a gyerekeknek, hogy gondolkodjanak el azon, minek örülnek igazán és majd mondják is el a mikrofonba. De előtte beszélt egy kicsit az egybegyűlteknek.
Jézus nem valami rózsaszínű messzeségben lakozik, hanem itt van köztünk és a család közösségében jelenik meg. A család a legfontosabb megjelenítője Jézus szeretetének. Amikor a család együtt van, annak örül a legjobban, mondta az egyik kisgyerek. Amikor a gyerekek érzik, hogy odamehetnek apához, anyához és együtt játszhatnak velük. A gyerekek arcán látni az őszinte mosolyt, még ha dacosak és mérgesek is, láthatjuk tükröződni szemükben Jézus arcát és ez örömre deríti édesanyjukat, édesapjukat is. Az együtt eltöltött idő a család közösségében és egységében a legfontosabb dolog, itt jeleníthetjük meg és élhetjük meg Jézust egymásnak legjobban. Ámen.


Szentmise
   Ma este fél hatkor a Barátok templomában Mátyás atya prédikált, ő is elmondta, hogy a gaudéte vagyis örvendezés vasárnapja van ma. A lila szín a bűnbánaté, a világosabb rózsaszín az örömé. A nappalok egyre rövidebbek, sötétség van ilyenkor, szükség van az örömre. Az ember akkor igazán boldog, amikor öröm van szívében és ilyenkor szinte maguktól mennek a dolgok, könnyedén haladunk előre. A héten egy rövid kis történetet vitt be hittanórára a gyerekeknek, Gabriel Garcia Marquez Nobel díjas írótól. Azt a címet is adhatnánk ennek a kis történetnek, hogy az öröm kerékkötői. Röviden arról szólt a történet, hogy egy kis faluban élt egy idősödő asszony két gyermekével, 17 éves fiával és 14 éves lányával. Amikor reggel felkeltek és enni adott nekik, látták rajta, hogy mennyire gondterhelt. Meg is kérdezték tőle, hogy miért, mire azt válaszolta, hogy úgy érzi, valami nagy baj fog történni ma a faluban. Ügyet sem vetettek rá, gondolták, valami időskori aggodalmaskodásról van csak szó.  Fia reggeli után biliárdozni ment és játék közben fogadást kötött 1 peso-ban barátjával, hogy a következő karambol sikerül neki, vagyis betalál a lyukba. Az egyszerű helyzetet mégis elvétette, s amikor megkérdezték tőle, hogy miért, azt válaszolta, hogy egyfolytában az járt a fejében, amit reggel az anyja mondott neki, hogy valami nagy baj fog történni a faluban.


   Barátja otthon eldicsekedett a megnyert egy pesoval és győzelme történetével. Húga is meghallgatta a történetet, aki éppen vásárolni ment a henteshez 1 font húst, de mikor odaért, gondolta magában, vesz két font húst, ki tudja milyen nagy baj fog történni a faluban. Egy asszony is betért a henteshez, ő vett rögtön négy font húst, mert sok gyereke volt. Híre ment a faluban, hogy valami nagy baj fog történni, a hentes közben még egy tehenet levágott és azt is mind eladta. Nagy hőség volt aznap, de ilyen nagy hőség még sohasem volt ebben az órában, mondogatták az emberek. Közben leszállt egy kismadár a falu főterén, eddig is szálltak le madarak, de ebben az órában és ilyen nagy hőségben még sosem. Valami történni fog, mondogatták az emberek. Egyszer csak haza is ment valaki közülük, összeszedte holmiját, majd mindenki követte, mindent szétszedtek az emberek és menekültek a faluból, de előtte még fel is gyújtották a házaikat, nehogy a közelgő nagy csapás pusztítsa el. Ugye én megmondtam, hogy valami nagy baj fog történni ma a faluban, mondogatta az öregasszony, ti pedig bolondnak néztetek!


Valami tanulsága csak van ennek a történetnek, mondták a hittanos gyerekek is, hiszen egy későbbi Nobel díjas író írta. Egyfolytában várták a rosszat, a nagy baj bekövetkezését és aggodalmaskodtak ezek az emberek ebben a faluban. Nem figyeltek oda a jelen pillanat örömeire, azokra a kincsekre, amelyeknek birtokában vannak és amellyel jót tehetnek egymásnak, örömet szerezve. Egy jó barátja halt meg az elmúlt héten az atyának, aki azt mondta utoljára, nincs már keresnivalója, nincs már dolga. Nagy igazság van ebben. Nagyon nehéz annak, akinek nincsen dolga. Nem lehetünk mindig az öröm kovácsolói és hordozói sem. Minden embernek vannak problémái, egyformán nehéz mindenkinek. Ezt tapasztalni lehet a gyóntatószékben, hogy mindenki ugyanazokkal a problémákkal küzd. Felejtsük el egy kis időre, legalább ma. Örüljünk most, örüljünk a jelen pillanatban és a jelen pillanatnak. Milyen jó, hogy egészségesek vagyunk, mekkora érték ez. Micsoda lehetőség a fiatalság. De legyen akár idős és betegecske is az ember, örüljön gyermekeinek, unokáinak. Legalább a holnapi napban bízzon még. Színesítsük meg a másik ember életét és erősítsük meg  lehetőségeiben. Örüljetek, örvendjetek az elkövetkező napokban és héten. Ámen.

Viszlát!  

2011. december 9., péntek

298.Bátorítsuk a bátortalanokat

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.08.Kedd.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett. Ma Magyarok Nagyasszonya van, Szent István királyunk ajánlotta föl az országot a Szűzanyának védelemre.
"Szent fiadat Boldogasszony kérd enyéimért."
Allelujja, Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van te veled.
Áldottabb vagy Te minden asszonynál, allelujja.
   Bátorítsuk a bátortalanokat, akik bizonytalanok és csüggedtek, akik olyanok mint a pislákoló gyertyaláng. Ne bíráljuk őket, hanem Krisztus győzedelmes erejével bátorítsuk őket, lássák, hogy bennünk is él a remény, ámen.
   "Világ gyönyörűséges királynéja imádkozzál érettünk Szent Fiadhoz."



Viszlát!

2011. december 8., csütörtök

297.A kis dolgokat kell igazán jól csinálni

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.06.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában ifjúsági zenés mise volt, Schindler atya prédikált. Az evangélium a szőlősgazdáról szólt, aki embereket küldött egymásután szőllejébe, a munkások valamennyit elkergették. Utoljára fiát küldte, hogy arra talán hallgatni fognak. Megölték, hátha így övék lesz majd öröksége. Ezzel kapcsolatban prédikált az atya is. Nekünk mi jutott örökségül?


   Sok közösség van itt a Szent Antal plébánián is. Bibliakör, énekkar, ifjúsági csoport, karitász, hittanos csoportok. Örökségünk, hogy megéljük kereszténységünket valamilyen közösségben. Leülünk a templomban egymás mellé, együtt imádkozunk. Isten nem segít nekünk közvetlenül, figyel minket és hallgat, amikor imádkozunk. Amikor mi is figyelmesek vagyunk egymás iránt és meghallgatjuk egymást, segítünk ezzel egymásnak. Nem kell tanácsokkal elhalmozni a másikat, megfosztani akaratától, saját cselekedetétől, mert ezzel gyengeségében erősítjük meg. Figyelmesen hallgassuk meg a másikat, empátiával.


   Élt egyszer egy remete egy távoli barlangban, szüntelenül imádkozva kereste a kapcsolatot Istennel. Egyszer egy egérke kezdte el rágni a saruját. El akarta kergetni, s erre az egérke azt válaszolta, hogy éhes.
Hogy képzeli ezt, volt a válasz, hagyja őt békén, mert így nem tud elmélyülni az imában és egyesülni Istennel.
Hogy akarsz te egyesülni az Istennel, ha még velem sem tudsz?-volt az egérke válasza. A kis dolgokat kell igazán jól csinálni, amit mindennapjainkban megtehetünk, ha nyitott szemmel, figyelmesen járunk. A világot megváltanunk szükségtelen, ezt megteszi minden szombaton este James Bond a fő műsoridőben.


   Küldetéssel jöttünk a földre, feladatot bíztak ránk. Ezt kell teljesítenünk. Aki csak egyetlenegy könnyet is letörölt valaki másnak az arcáról, nagy tettet hajtott végre. Ezek a tettek mind fel lesznek jegyezve Isten könyvébe. Aki mások sebét gyógyítja úgy, hogy az ő sebe jóval mélyebb, aki másokat vígasztal, holott ő nagyon szenved. Ámen.
   Tegyük a jót a kicsi dolgokban, s egyszer majd váratlanul Isten áldása kezd el áradni ránk.
Viszlát!

2011. december 7., szerda

296.Szereteteddel tölts el minket

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.04.Péntek.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett. Első péntek van ma.
"Urunk, jóságos Istenünk, szereteteddel tölts el minket."
Allelujja, Uram, mennyei Atyám, áldalak Téged, mert föltártad a kicsinyeknek országod titkait, allelujja.
"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." Ámen.



Viszlát!

2011. december 6., kedd

295.Egyszerűen járjatok az Úr útján

Üdv kedves Olvasó!
2002.október.01.Kedd. Lisieux-i Kis Szent Teréz, Malvin
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett. (Előtte nála gyóntam). Rózsafűzér Királynőjének a hónapja van, mindig legyen a zsebünkben a Rózsafűzér, mondjunk legalább egy tizedet naponta, ha többet nem is tudunk, de érintsük meg mindig a zsebünkben, ha nem imádkozunk is, hogy ne feledkezzünk meg róla. (Ezt mondta gyónásom után is Jávor atya).
   "Őrizd meg lelkemet a Te békédben Uram."
Allelujja, áldalak téged Atyám, mennynek és földnek Istene, mert megmutattad országod titkait a kicsinyeknek, allelujja.


   Ne fürkésszük értelmünkkel Isten parancsolatait, hanem ragadjuk meg akaratunkkal és valósítsuk meg, utána ráérünk töprengeni rajta, hogy mit akar ezzel Isten. A rózsafűzér legyen segítségünkre ebben.
  Pio atya mondta: Egyszerűen járjatok az Úr útján. Ne háborgassátok a lelketeket. A türelmetlenségben csúcsosodik ki, gyűlik össze minden tökéletlenségetek. Ne türelmetlenkedjetek, éljetek otthon a családban szeretetben. Ámen.
   "Így szól az Úr: Ha nem változtok meg és nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, bizony mondom, nem mentek be a mennyek országába."
Viszlát!

2011. december 5., hétfő

294.Isten keresi és megszólítja az embert

Üdv kedves Olvasó!
2002.szeptember.29.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya misézett. Szentírás vasárnapja van ma. Az evangélium a szőlősgazdáról szólt, aki megkérte fiait, hogy menjenek ki dolgozni a szőlőbe. Az egyikük nemet mondott, később mégis kiment, a másik igent mondott, mégsem ment ki a szőlőbe. Melyikük volt tehát a kettő közül a jó? Így lesz majd, hogy sok vámszedő és utcanő előkelőbb helyet foglal majd el a mennyek országában, mint sokan mások. Az előző héten vasárnap is egy szőlősgazdáról szóló evangélium hangzott el. A szőlősgazda nem más, mint Isten. Aki irgalmas és ugyanannyit fizet annak is, aki később kezdett el dolgozni  szőlőjében.


   Isten keresi és megszólítja az embert, feladatot bíz rá. Rajtunk múlik, hogy meghalljuk vagy esetleg süket fülekre talál és visszautasítjuk. Egyszer egy kórházban, ahol alkoholisták is voltak elvonókúrán, egy ilyen beteg ember ült a folyosón egy padon, remény nélkül. Arra ment egy valaki és a háta mögötti, falon lévő képre hívta fel a figyelmét. Rajta Jézus volt és egy mondat:"Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet." Ettől kezdve remény és erő költözött ennek az embernek a szívébe és újra tudta kezdeni az életét, meg tudott gyógyulni betegségéből. Olvassuk nap mint nap a Bibliát, imádkozva olvassuk. Kis részeket olvassunk belőle, szüntelenül kérdezzük, mit miért írnak ott le, az adott korban mit jelentett, ki mondta és kinek, milyen összefüggésbe hozható ez velünk, hogyan kapcsolódnak az ott elhangzottak jelenlegi életünkhöz? Találjuk meg mindennap életünkben azt a pár percet, amikor egyedül lehetünk. Olvassuk a Bibliát és elmélkedjünk az ott leírtakon. Tartalmas csend legyen ez.


   Élt egyszer egy pap valahol, akinek dolgozószobájában volt egy könyvespolc, s középen egy Biblia, amit sok egyéb könyv vett körül. Délutánonként jöttek a tanítványai és mindig beszélt nekik a Szentírásról.
A könyvespolc és a gyerekek között állt és úgy beszélt nekik. Azt mondta, hogy nem akar a könyvek mögé bújni, bezárkózni, hanem meg akarja osztani mindazt, amit tud, velük gyerekekkel.
   "Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Én vagyok a világ világossága, aki nem engem követ, az sötétségben jár. Én vagyok a jó pásztor." Hányan is vannak manapság pásztor nélkül, a perifériára szorulva, kilátástalan helyzetben? Amikor Mózes megkérdezi az égő csipkebokortól: Ki vagy? A válasz: "Én vagyok, aki vagyok." Talán erre utal vissza Jézus is az Újszövetségben "Én vagyok" kezdetű mondásaival.
   "Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet"-hangzik Jézus mondása. Reményt és erőt, bátorságot meríthetünk belőle és a Bibliából is, ámen.
Viszlát!

2011. december 4., vasárnap

293.Ajándékunk hogyan ér célba?

Üdv kedves Olvasó!
2011.december.04.Vasárnap. Ádvent 2. vasárnapja
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Márk evangéliumából volt a részlet, mely arról szólt, hogy Keresztelő Szent János előkészíti az Úr útját. Építsetek utat a pusztában az Úrnak.
   Közeleg karácsony, a szeretet ünnepe. Ma meggyújtjuk a második ádventi gyertyát. De mitis jelent a szeretet? A szeretet megtart, gyógyít és gyógyír, sebekre és bajokra, melyek minden embernek vannak.
A szeretetet sokféleképpen ki lehet fejezni, az egyik módja az ajándékozás. Ez kapcsolódik is a mai naphoz, hiszen két nap múlva Szent Miklós püspök ünnepe lesz és az oltár előtt egy nagy kosár ajándék vár a gyerekekre, melyet majd mise után megkapnak. Jó dolog ajándékozni, de megajándékozottnak lenni is.
A gyerekek talán ezt szeretik a legjobban, amikor megajándékozzák őket.


   Van egy kis történet az ajándékozásról, melyben a három királyok viszik az ajándékaikat a betlehemi jászolhoz, a kis Jézusnak. Aranyat, tömjént és mirhát. A három ajándék útközben beszélgetni kezdenek egymással és ábrándoznak, hogy mi lesz majd velük. Az arany azt mondja, egy nagy király kincses kamrájába fog kerülni, ahová majd mindig érkeznek újabb és újabb kincsek, akik elmesélik majd történetüket, de mégis az arany lesz majd a kincstár legszebb dísze. A tömjén úgy ábrándozott, hogy a királyi lakosztály majd az ő füstjétől fog illatozni. A mirrha azt mondta, hogy amikor a királyt beiktatják majd, akkor vele kenik be tenyerét és homlokát a felkenetéskor. Így ábrándoztak mindhárman, majd álomra hajtották  fejüket. Reggel mikor felébredtek, a három király már messze járt, az ajándékokat otthagyták a jászolban.


   A Szent Család útnak indult, Mária felült a csacsi hátára, karján a kisded Jézussal és József gyalog ment mellettük. Így vándoroltak az ajándékokkal együtt. Egyszer csak lópaták dobogását hallották, üldözték őket.
Mária kinyitotta az arannyal teli ládika tetejét és a sok-sok arany mind kiszóródott a köves-poros útra, szerteszét gurulva. Az aranyak azt gondolták magukban, hogy most vége a szép álomnak, nem kerülnek be a királyi kincstárba, hanem itt fekszenek az úton, mint a többi kavics. Mikor a katonák odaértek, elkezdték összeszedni az aranyakat, közben szem elől tévesztették a Szent Családot. Több napja vándoroltak már, amikor meg kellett állniuk, mert József lábát feltörte a saru és nem bírt tovább menni. Ekkor Mária elővette a is tégelyt, amelyben a mirrha volt és bekente vele József lábát, enyhülést hozva neki, majd tovább tudták folytatni útjukat. Ez bizony nem királyi felkenetés volt, de mindenesetrejó szolgálatot tett. Este egy barlangban pihentek meg és a tűzre tömjént szórtak, mely beillatozta szállásukat, amely nem palota és nem is királyi lakosztály volt.


  Ekkor ismét beszélgetni kezdtek az ajándékok, az arany azt mondta, hogy másként alakultak a dolgok, mint ahogy azt elképzelték előzőleg ábrándjaikban. Bizony, érdekes dolgokat produkál a világ, helyeselt a mirrha. De talán így kellett történnie mindennek és így vannak jól és rendben a dolgok, bólogatott a tömjén. Utána már csak a tücskök ciripelését lehetett hallani. Mondhatnánk, itt a vége, fuss el véle. De ne menjetek még el gyerekek, mert az ajándékok várnak rátok a mise végén. Nem tudhatjuk, hogy megtörtént-e mindez, talán igen, így történhetett.
   Ajándékozni jó dolog. Az ajándék megerősíti a másikat. Ajándékozni sokféleképpen lehet és ajándékunk hogyan ér célba, Isten tudja csak a titkot. Ámen.
(Legnagyobb feladatunk az életben talán az, hogy megtanuljunk szeretni).
Viszlát!

2011. december 2., péntek

292.Magunkból hozzuk ki a legjobbat

Üdv kedves Olvasó!
2002.szeptember.22.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangéliumban a szőlőmunkásokról volt szó, akik közül az egész nap dolgozóknak és a csak késő délután érkező egy órát dolgozóknak is ugyanannyi bért fizetett a szőlősgazda. A korábban érkezők ezt igazságtalannak vélték, hiszen jóval többet dolgoztak ugyanannyi bérért. A szőlősgazda erre azt válaszolta, nemde egy dénárban egyeztünk meg reggel? Megkapjátok béreteket megállapodás szerint, menjetek békével!


   Ebből az evangéliumból is jól látszik Isten irgalmassága. Schindler atya mesélt egy kis történetet, Máriagyűdről jöttek hazafelé autóval és a rádióban egy zalaegerszegi triatlonos nővel készítettek riportot. Megkérdezték tőle, hogy milyen autója van, mire azt válaszolta, nincs autóm, minek nekem autó, mikor körbe tudom futni a Földet. Van-e tévéje? Minek nekem tévé, amikor nincs rá időm? Van-e mobiltelefonja? Minek nekem mobiltelefon, mikor annyi dolgom van, s nem akarom, hogy zavarjanak. A riport elhangzása után megszólalt valaki az autóban: Tízmillióból egy! Bárcsak több is lenne!-gondolta magában Schindler atya.


 Sokan versenyeznek manapság, irigykedve tekintgetve egymásra. Nem az a fontos, hogy a másikat lehagyjam. Önmagunk legyőzése, a legtöbb hasznos dolog kihozása önmagunkból, ez a cél.  Tálentumaink felhasználása teljes mértékben. Nem szabad irigykedve mások sikerére tekinteni, örüljünk mások sikerének és önmagunkból hozzuk ki a legjobbat!
   Mécs Imre írta egyszer a meteor című költeményében, amikor az Földre hullott és kihúnyt, de célját elérte.
Bízzunk Isten irgalmában és használjuk tálentumainkat, győzzük le önmagunkat, hozzuk ki magunkból a legjobbat, ámen.
   (Ma Jávor atyánál gyóntam, aki felhívta figyelmemet Isten szüntelen irgalmasságára a szőlőmunkások példázata alapján. Törekedjünk szüntelenül a tökéletesedésre, kísértések legyőzésére, a jobb életre, Istenben bízva, ámen).




Viszlát!

2011. december 1., csütörtök

291.A megbocsájtás fontossága

Üdv kedves Olvasó!
2002.szeptember.15.Vasárnap. Veni Sancte
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Megemlítette az elmúlt vasárnapi Vodicai misét, ahol Bábel Balázs érsek atya felhívta a figyelmet a média, többek között a televízió emberekre gyakorolt káros hatására, elsősorban amit a véget nem érő szappanoperák, sorozatok, akciófilmek okoznak. Hamis eszméket állítanak elénk, hamis valóságot, világot mutatnak nekünk, betörnek otthonunkba, életünkbe. Utána beszélt a megbocsájtás fontosságáról (az evangéliumban is erről volt szó, amikor Jézus azt válaszolja az őt kérdezőnek, hogy hetvenszer hétszer is meg kell bocsájtani, nem csak hétszer). Fontos, hogy megocsássuk egymás bűneit, hogy mi is bocsánatot nyerjünk mennyei Atyánktól. Jó az, amikor halljuk szentgyónás után a feloldozást, menj békével, megbocsájtattak bűneid. Mesélte Schindler atya, hogy még júniusban meglátogatta őt egy pszichiáter ismerőse, s a gyóntatófolyosón járva megemlítette neki, hogy ezekben a gyóntatószékekben már több, mint száz éve azt teszik, amit a pszichológusok is: megbocsájtják az emberek bűneit. Aki nem bocsájtja meg mások bűneit és akinek nem bocsájtják meg bűneit, az fedezékbe, sündisznóállásba vonul vissza és támad mindig. Ezért fontos a megbocsájtás, hogy újjászületve szüntelenül, boldogabb, teljesebb életet éljünk. Ámen.



Viszlát!

2011. november 30., szerda

290.Fényképezhetetlen titok...

Üdv kedves Olvasó!
2002.szeptember.01.Vasárnap. Szt.Egyed,Szt.Noémi,Tamara,Egon
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált a diákmisén. Első vasárnap lévén zenés ifjúsági diákmise volt.
"Mindenkinek megvan a maga keresztje."
"A fényképezhető arcról a fényképezhetetlen titok sugárzik, ami az Isten." Ámen.
Viszlát!



Üdv kedves Olvasó!
2002.szeptember.08.Vasárnap.
Szentmise
   Ma délelőtt 10 órakor Vodicán volt búcsúval egybekötött szentmise, melyet Bábel Balázs kalocsai érsek celebrált. Bánjuk meg bűneinket, s szülessünk újjá Krisztusban. Nagyon fontos, hogy legyen eszményképünk ebben a zűrzavaros világban, amikor a sok téves eszmény tévútra vezet minket. Krisztus ez az eszménykép, akire szükségünk van. A sok szappanopera, reklámok, sztárok hamis képet adnak nekünk. Szülessünk újjá Krisztusban. Ámen.
Viszlát!

2011. november 29., kedd

289. Az árvácskát ültetők ereje

Üdv kedves Olvasó!
2002.május.20.Hétfő.Pünkösdhétfő.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált a diákmisén. Az apostolok hitéről és reménységéről beszélt, valamint a jó és rossz harcáról, ami megtapasztalható a mai világban. Sok erős ember van, aki revolverrel felfegyverkezve, dagadó izmokkal, csoportokba verődve főnöknek, hősnek képzeli magát. De egyedül gyáva, már egy kis influenza is rettegéssel tölti el. Az ágyhoz kötött öreg  néni hittel teli mosolya sokkal több ennél. A lélek erőssége az, ami számít. Hiszek a gyenge, hajlékony fűszál erősségében, az anyai szív erejében. Az építésben és nem a rombolásban. A madárfészkekre lövöldözők helyett azokban, akik megigazítják a madárfészkeket. Az árvácskát eltaposók helyett, az árvácskát ültetőkben, ámen.
(A keresztények vére volt a mag, mely kikelt az erőszakkal szemben. Hit, remény a jövőben).



Viszlát!

2011. november 28., hétfő

288.Megújul életünk

Üdv kedves Olvasó!
2002.május.19.Vasárnap.Pünkösdvasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Ma van a Szentlélek kiáradásának az ünnepe. Minden ember kap ajándékokat, adományokat élete során. Ezek a képességek, tálentumok arra kell, hogy szolgáljanak, hogy teljesebbé tegyük életünket, másoknak megkönnyítsük és megszínesítsük az életét. Az emberiség történelme során sok olyan pillanat van, amikor valamilyen esemény újítólag hat, lökést ad a történelem folyásának. Ilyen pillanatok az egyes emberek életében is vannak, amikor megújul életünk, új irányt vesz. Az apostolok tele voltak hittel és reménnyel, amit a pünkösdi rózsa zöld bimbója jelez. Később, amikor Krisztus feltámadását megtapasztalták, a zöld bimbóból kinyílt a piros virágzat, ámen.
(Hatalma van a vadak fölött, megtart minket tenyerén-Isten).



Viszlát!

2011. november 27., vasárnap

287. Nyissuk meg szívünket

Üdv kedves Olvasó!
2011.november.27.Vasárnap. Ádvent 1. vasárnapja
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Czár János atya prédikált. Márk evangéliumából volt a részlet. Ma van Ádvent első vasárnapja, meggyújtottuk az első ádventi gyertyát. Ádvent jelentése: az Úr eljövetele. Várakozással tekintünk elébe. Mint ahogy az evangéliumban is hallottuk, a gazda elhagyja házát, de megparancsolja az otthon maradóknak és a kapuőrnek is, hogy legyenek éberek, ügyeljenek mindenre, hogy amikor hazajön, mindent rendben találjon. Mert nem tudhatják, mikor jön haza a gazda: este vagy éjfélkor, kakasszóra vagy reggel. A háziasszony is, amikor vendégeket vár, kitakarítja szívét és házát. Nyissuk meg mi is a szívünket és úgy várjuk Jézust.


   Egyszer egy kolostorban történt, hogy a szerzetesek egyre kevesebbet beszéltek egymással, egyre kevesebbet imádkoztak, alig volt valaki, aki felvételt szeretett volna nyerni a szerzetesek közé. Vezetőjük tanácstalan volt és megkérdezett egy bölcs, idős szerzetest, aki nagyon jámbor és szentéletű volt, hogy mit tehetnek, hogy a helyzet javuljon valamicskét. Azt válaszolta röviden: Jézus köztünk él. Mondd el nekik, hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, én ott vagyok köztük. Össze is hívta a szerzeteseket és elmondta nekik mindezt. Onnantól kezdve minden megváltozott, a szerzetesek újra beszélgetni kezdtek egymással, többet is imádkoztak és híre ment mindennek a környéken. Egyre többen szerettek volna felvételt nyerni közéjük a kolostorba.


   Nagyon fontos ebben az ádventi időszakban, hogy tévénézés helyett csak egy fél órát közösen együtt olvassa a család a Szentírást és beszélgessenek (az ádventi koszorú gyertyáinak a fényénél). A kisgyerekek is nagyon szép gondolatokat tudnak megfogalmazni. Végül felolvasott az atya egy verset az ádventi várakozásról. Nyissuk meg a szívünket és készítsük fel a lelkünket az ádventi várakozásban a Jézussal való találkozásra. Ámen.

   Előző héten Árpádházi Szent Erzsébetet ünnepeltük. Nagyon fontos volt mindig is a karitatív tevékenység, már az őskeresztényeknél is találkozhatunk a betegek ápolásával. A szerzetesrendek három alapfogadalma a tisztaság, szegénység, engedelmesség mellett a betegek ápolása volt a negyedik, amit szívükön viseltek. Az egyház életében fontos a kérügma (hithirdetés), liturgia és a diakónia, mely gyakorlati megvalósítás. Mind a három fontos, a lelkiek legalább annyira!-mondta Schindler atya.
Viszlát!

2011. november 25., péntek

286.Előre haladjunk

Üdv kedves Olvasó!
2002.május.09.Csütörtök.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett.
"Az Úr megmutatja üdvösségét a nemzetek színe előtt."
Allelujja, Jézus mondja: Nem hagylak árván titeket. Elmegyek, de rövidesen visszajövök és örülni fog a ti szívetek, allelujja.
   Az életben a legfontosabb dolog, hogy előre haladjunk, előrébb jussunk a megszentelődésben. Közelebb kerüljünk Jézushoz. Válasszuk mindig azt, ami előrébb visz a cél elérésében. Nagyon fontos, de nehéz dolog is az életben a lemondás. Lemondani jogainkról, igényeinkről, anyagi javakról. Jézus bőségesen megjutalmaz azonban. Próbáljuk csak ki, milyen nehéz lemondani egy feketéről, cigarettáról, egy jó falatról.
   "Így szól az Úr: kiválasztottalak benneteket a világból, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek és gyümölcsötök teljes legyen, allelujja." Ámen.
Viszlát!


Üdv kedves Olvasó!
2002.május.12.Vasárnap. Urunk mennybemenetelének ünnepe
Szentmise
   Ma délután 4 órakor Vodicán voltam szentmisén, melyet Bábel Balázs érsek atya tartott, bérmálás alkalmából. Az ifjúsági hittanosok kísérték zenés énekekkel. Feltámadunk! Ámen.
Viszlát!

2011. november 24., csütörtök

285.Jó cselekedetekkel éljetek családtagjaitokkal

Üdv kedves Olvasó!
2002.máj us.07.Kedd.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett.
"Őrizd meg lelkemet a Te békédben Uram."
Allelujja, Jézus mondja: Maradjatok meg szeretetemben. Aki bennem marad és én őbenne, az bőséges termést hoz, allelujja.
   Ne szabjátok magatokat ehhez a világhoz. Ne éljetek a kor szelleme szerint. Lehet, hogy valakik korszerűen élnek, de nem Isten szerint. Egyedüli zsinórmértéketek Isten parancsolatai legyenek. E világ fejedelme az ördög.
   Úgy érzitek életetek legsötétebb óráit élitek? Ütött a próféta órája. Legyen bárhogy is, mondjátok: Istenem nem értelek, de bízom benned. Ekkor győztesen kerültök ki minden időben, ámen.
   "Mennyek országa hasonlít a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöt keresett. Amikor egy nagyon értékeset talált, eladta mindenét, amije volt és megvette az igazgyöngyöt."
(Tegnap hangzott még el reggel: "Jó cselekedetekkel éljetek családtagjaitokkal).
Ámen.



Viszlát!

2011. november 23., szerda

284.Köszönöm

Üdv kedves Olvasó!
2002.május.06.Hétfő.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett. A szentmise áldozatot értem mutatták be. Egy fiatalemberért, aki a gazdag ifjúhoz hasonlóan elhagyta Jézust, de Jézus visszavárja őt és lelki békét és nyugalmat, visszatérést a vallásos élethez, ezért könyörögjünk érte és imádkozzunk.Ámen. (Krisztina kérte értem a szentmisét).


Viszlát!

2011. november 22., kedd

283.Szűzanya pici és könnyű, élni hagy bennünket

Üdv kedves Olvasó!
2002.május.05.Vasárnap. Húsvét 6. vasárnapja-Szt.Irén, Szt.Gotthárd, Györgyi-Anyák napja
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. (Előtte Jávor atyánál gyóntam). Ez a hónap, május a Szűzanya hónapja. Törekedjünk arra, hogy minél kevesebbszer bántsuk meg Jézust. Szűzanya pici és könnyű, élni hagy bennünket. Kis kezével összeköti a Földet és a Mennyet, ámen.
(Ma ifjúsági zenés szentmise volt, anyák napi műsorral. Mise után beszélgettünk: Ikó, Kornél és én. Krisztinával is beszélgettem).


Viszlát!

2011. november 21., hétfő

282.Et resurrexit tertia die

Üdv kedves Olvasó!
2002.március.14.Csütörtök.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett.
"Az egek beszélik Isten dicsőségét és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat."(Zsolt.19,2.)
(Ma Krisztinával együtt voltunk templomban).

2002.március.17.Vasárnap. Nagyböjt 5. vasárnapja
Szentmise
   Ma reggel 9 órakor a Vaskúti templomban voltam szentmisén, Kriszti hívott meg.
"Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid."(Zsolt.92,6.)


2002.március.30.Szombat. Nagyszombat.
"Et resurrexit tertia die." (Harmadnapra föltámadott).
Ne feledd, hogy a kő elhengeríttetett!
("csakazértis"; törekvés, nekirugaszkodás; érdemes mégis)
Teremtés, Ábrahám, Vörös-tenger

2002.április.01.Hétfő. Húsvéthétfő.
Péter, János, Mária Magdolna
feltámadás (újrakezdés, holnap, remény)
Jézus velünk van
ráció, szív, hit


2002.április.05.Péntek.
"Allelujja, allelujja." "Telve van a Föld az Úr irgalmával."
"Allelujja, ezt a napot az Úr Isten adta, örvendjünk és vígadjunk rajta, allelujja."
(Azután fogta a kenyeret és szétosztotta).
Ámen.
Viszlát!

2011. november 18., péntek

281.Menjetek be a nyugalomba!

2002.március.11.Hétfő.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya prédikált. (Én olvastam fel az Olvasmányt (7.)).
"Az Úr az én világosságom, ő az én üdvösségem."
   Én vagyok a világ világossága-mondja az Úr, aki engem követ, övé lesz az élet világossága.
   Menjetek be a nyugalomba! Csak a nyugtalan szív képes keresni, vágyni a mennyei nyugalmat. Törekedjünk erre, akarjuk ezt, küzdjünk érte.
   Borús óráinkban csak Istenben bízhatunk, aki megsegít minket. Ámen.
Viszlát!


2002.március.12.Kedd.
Szentmise
   Ma reggel 7 órakor a Barátok templomában Jávor atya misézett.
"Velünk az Úr erőssége, Jákob Istene."
Tiszta szívet teremts bennem Istenem, üdvösségedet add meg nekem újra.
"Az Úr az én pásztorom, semmiben sincs hiányom. Zöldellő mezőkön terelget, csendes vizekhez vezet."
Ámen.
Viszlát!