2001.december.15.Vasárnap. (Ádvent 3. vasárnapja)
Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Ésaiás próféta könyvéből idézett: amikor a kezek már nem azt teszik, amit akarunk és roskadoznak a térdek. Az idős emberek jutnak erről eszébe. Japánban nagy tisztelet övezi az időseket, de Kínában is sok idős embert, nyolcvan, kilencven éveset választanak államférfivá, akinek nagy kincse a tudása, tapasztalata van. Nyugaton és nálunk Magyarországon is jellemző, hogy nem tiszteljük az öregeket. A minap történt egy idős bácsival, hogy buszra szállt, de a söfőr nem hitte el neki, hogy hetven elmúlt már és nem kell jegyet vennie, személyigazolványát követelte. A bácsi kotorászott a zsebében, a sofőr megelégelte: Hé papa! Tudja mit? Üljön le, ne tartsa fel a sort! Biblia óráról hiányzott egy idős néni, amit az atya szóvátett a következő alkalommal. Nagyon megörült a néni, hogy hiányzott, észrevették őt. Sok ember magányos. Nyüzsgő világban élünk, sok ember vesz minket körül, mégis magányosak vagyunk. Lelkünk legmélyén. Igaz ez idősekre, fiatalokra és középkorúakra egyaránt.
(És még egy mondat: Nincs nagyobb itt a Földön, akit asszony szült, Keresztelő Jánosnál, mégis, aki a mennyek országában legkisebb lészen, nagyobb lesz nálánál). Ámen.
