2011. szeptember 9., péntek

232. Mindegyikünk király avagy a szeretet parancsai

Üdv kedves Olvasó!
2001.november.25.Vasárnap. Krisztus a mindenség királya
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a diákmisén a Barátok templomában Schindler atya misézett. A prédikációban elhangzott, hogy amikor Jézus Pilátus előtt állt, ütött-kopott ruhában, mint a zsidók királya, elítélte Őt, s azt kérdezte Tőle: Valóban király vagy? Ezzel a meg nem értéssel mi is találkozhatunk mindennapjainkban, amikor az emberek elítélnek bennünket, nem értik meg szándékainkat, cselekedeteinket.
   A mai világban legtöbbször a külső alapján ítélnek, kevés ember lát a szívével. Isten nem azt nézi, amit az emberek, hanem a szív titkait, bensőnket.


    Dsida Jenő egyik versében ír a templomok színes üvegablakáról. Az utcán járókelő emberek csak kívülről, a sötét üveget látják, míg akik a templomban ülnek, világos és színpompás üveget látnak, ez a belső látás fényessége, mely keveseknek adatik meg. Sok emberben az előítéletek munkálkodnak másokkal szemben, sokszor sok rosszat, nem valósat mondanak egymásról az emberek.
Idézett még egy verset az atya, melyben azt mondta, hogy vannak, akik nagyot alkothatnak életükben Isten kegyelméből, de vannak olyanok is, akik csak egyszerűen csak azzal tehetnek tanúságot, hogy jó emberként élnek. Mindegyikünkben van egy rejtett gyémánt, csiszolt drágakő, csak elő kell hozni. Mindegyikünk király.
Követni kell életünkben a két legfontosabb parancsot: Uradat, Istenedet imádd teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből. A másik: Szeresd felebarátodat úgy, mint tenmagadat. Ámen.


   Ma este hat órakor a Belvárosi templomban Tajdina atya misézett. Prédikációjában elhangzott, hogy Szent Lajos francia király a halálos ágyához kérette koronáját, amely a földi dicsőséget jelképezte és Jézus töviskoronáját is, melyet vércseppek borítottak, s mely az élet értelmét, célját jelképezte. A francia forradalom idején sokan egyházellenesek voltak, csakúgy mint Marx, Feuerbach és Lenin, akik a gazdagok egyházát és a nép ópiumát látták benne, a felvilágosodás időszakában. Jézusnak születése, élete, halála és feltámadása is rendkívüli volt, meghatározó a világtörténelemben. Sokan mítoszként kezelték ezt, s ma is vannak gyülekezetek, akik csak bizonyos részeket emelnek ki, ragadnak meg. Pedig minden fontos, ami a Bibliában van! Isten nem itt vagy amott van, hanem mindenhol, ahol szeretet van. Az emberek szívében lakik.
Ámen.


Viszlát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése