2001.december.24.Hétfő. Szenteste, Ádám, Éva, Adél
Szentmise
Ma éjszaka a Barátok templomában Schindler atya prédikált az éjféli szentmisén. Egy kortörténeti könyvet lapozgatva vette észre, hogy valaha létező virágzó kultúrák után kutatva a régészek semmitmondó kupacokat találnak sokszor, amik valaha hatalmas építmények, piramisok lehettek, pár ezer éves fantasztikus munkák romhalmazként kerülnek elő a föld alól. Vajon ha ezt találják a régmúltból a huszadik század tudósai, az ötvenedik században mit fognak találni rólunk? Talán, ami a legjobban fennmarad és tájékoztatja az akkori kor embereit rólunk, ez lehet: "Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Gyökössy így emlékezik vissza: "Nekem akkor eljött a karácsony, ott abban a pillanatban. Nem tudom, hogyan fog sikerülni a Szenteste, de akkor karácsonyom volt, a szívemben."
Ma a töltöttkáposztától a pénzig, a beiglitől a hatalomig, a mámorító sebességben az autókig sokminden létezik, ami a karácsonyt jelenti. Az ajándékozás már sok családban megtörtént ezen az estén, de ne feledjük, hogy kétezer évvel ezelőtt született egy gyermek, aki elhozta nekünk az igazi karácsonyt, a szív békéjét, Jézus. Ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése