2012.május.20.Vasárnap.
Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a szentmisén Schindler atya prédikált. Elsőáldozás volt ma, három énekkar is énekelt, sokan voltak.
A prédikációban elhangzott, hogy mit is jelent a JHS felirat: Jesus Hominis Sotér, vagyis Jézus az ember megváltója. Mindenkinek szüksége van megváltásra, irgalomra és áldó szeretetre. Jézus megváltására, Isten gondviselő irgalmára és áldó szeretetünkre.
Van egy kis olasz történet, ami vagy megtörtént, vagy nem. Giottóról szól, a híres olasz festőről. Kisgyerekként nyájat legeltetett Toscana vidékén, amikor egy méltóságteljes lovas közeledett felé. Megkérdezte a lovas, hogy megmutatná-e neki, merre van Firenze. Mivel ismerős volt erre a kisgyerek, elmagyarázta a lovasnak, merre kell mennie. Szóba is elgyedtek, megkérdezte a kisfiú, nem szomjas-e esetleg és mi járatban van? A lovas örült neki, hogy beszélget ezzel a kisfiúval és elmondta, hogy pápai követ és festőt keres a pápa udvarába, az lesz a festő, aki egy mozdulattal egy tökéletes kört rajzol. Erre a kisfiú odament egy nagy mészkősziklához, ami szép fehér volt, előtte ott készítette el tábortűzön az ételét. Kivett egy elszenesedett fadarabot a kihúnyó parázsból és a fehér mészkő sziklára egy mozdulattal tökéletes kört rajzolt. Ez a kisfiú tud valamit, gondolta magában a pápai követ, majd megkérte a kisfiút, rajzolna-e még neki valamit. A kisfiú kiválasztotta a nyájból a vezérkost és egy-két mozdulattal azt is lerajzolta.
A pápai követ el is vitte őt a pápai udvarba festőnek. Ez a történet.
Csíkszentmihályi Mihály utánanézett könyvtárakban, hogy igaz lehet-e ez a történet. Sokáig Olaszországban élt és legalább 60 Giotto önéletrajzot elolvasott, de egyikben sem találta ezt a történetet.
A történet tehát nem igaz. Akkor mégis miért tanulja meg és olvassa minden olasz kisfiú ezt a történetet és miért mesélte el az atya? De ez már inkább a felnőtteknek szól: mert minden kisgyereknek szüksége van arra, hogy odafigyeljenek rá és áldó szeretetet kapjanak, hogy kibontakozhassanak.
Kodály Zoltán zeneszerző lelkiatyja, barátja, gyóntatója volt Nádasi Alfonz bencés tanár, görögül olvasták a Bibliát. Nagyon fontos a Szentírás tanulmányozása, az imádságos élet, hogy az irányt mutató fényt, mindig szem előtt tarthassuk. Ez a kohézió, ami mindig megmarad a keresztényeknek.
Van még egy kis történet, mely az elsőáldozásról szól. A II. Világháború utáni időkben egy kislány, Mária, csak fekete ruhában tudott menni elsőáldozásra és nagyon szomorkodtak az anyukájával, hogy akkor most hogyan fog ez kinézni a többiek között, ugyanis ilyen szegények voltak. De volt egy osztálytársa, a Rózsika, akinek az anyukája azt mondta, hogy nem fog egyedül fekete ruhába menni a Marika, mi is abba megyünk. Ez egy igaz, megtörtént eset, amit a nagymama korú Mária mesélt az atyának egyszer.
A gyerekekben még nincsen kétség, csak hit és szeretet. Adjuk meg nekik a békés, szeretetteljes, biztonságos családi hátteret, hogy lelkük csírázhasson benne, ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése