2012. október 1., hétfő

547.Az Úr az én pásztorom

Üdv kedves Olvasó!
2012.április.29.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált, a papi és szerzetesi hivatásokért volt mise. Az evangélium a jó pásztorról szólt. A béres elfut, ha jön a farkas, elragadja és szétkergeti a juhokat. A jó pásztornak minden egyes bárány fontos, megvédi őket és megkeresi.
   Jó pásztor vasárnapja van. Ki a jó pásztor? Mindenkinek szüksége van jó pásztorra, példaképre, akit követhet, akibe kapaszkodhat. Mindegyikünk lehet jó pásztor családja, egyházközsége, övéi körében, minden találkozásban, ahol figyelmes, segítőkész és építőleg hat. De lehetünk rossz pásztorok is, ha nem figyelünk oda környezetünkben. Ki a jó pásztor? "Én vagyok a jó pásztor"-mondja Jézus. A 23. zsoltár mondja: "Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem és csendes vizekhez terelget engem."


   Mindig is voltak és vannak, lesznek is jó pásztorok, de az Úr az, aki békességet szerez és nyugalmat ad nekünk, vezet bennünket. A próféták is jó pásztorok voltak, Jeremiás is figyelmeztette a népet megtérésre, faigát, majd vasigát akasztott nyakába jelképül, hogy Jeruzsálemet és a templomot lerombolják és rabságba hurcolják a népet, de nem hallgatnak rá. Jövendölése végül beteljesedett. Izajás próféta, akinek egyik szeráf izzó parázzsal érintette ajkát, melyet fogóval vett le az oltárról.  Szájához érintette és azt mondta: Bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva. De még előtte nagy harcot vívott önmagával Izajás, Jaj nekem, én senki vagyok! Felismeri és megvallja bűneit, Isten megbocsájt neki és megtisztítja őt. Majd az Úr szavát hallja: Kit küldjek, ki megy el követségünkbe? Izajás már bátran válaszol: Itt vagyok, engem küldj! A jó pásztor reményt ad, mint ahogyan az ószövetségben is, erről lehet felismerni őket. Ma is vannak álpróféták, akik mindenfélét jövendölnek, de csak Istenre lehet alapozni hitünket. A jó pásztorban nincsen félelem. Izajás először még félt, de megküzdött önmagával, bejárta az utat és utána már támasz tudott lenni. Akiben félelem van, annak először önmagát kell pásztorálnia, mert a békétlen lelkületű ember békétlenné teszi a másikat is.

 

   A jó pásztor türelmes. Nem sietteti a bárányt, hogy szaladjon utána, hanem a bárány lépéseihez igazítja lépteit. A családban is így van ez, hittel kell lennünk a gyermekek iránt, hogy növekednek, többé lesznek, kibontakoznak. (Asztalt terített nekem ellenségeim szeme előtt-hangzik még a zsoltárban). A jó pásztor nem ítélkező. Amikor Jézus elé viszik a parázna nőt, Jézus nyugalmat áraszt, a homokba rajzol. Asszony én sem ítéllek el! Menj és többet ne vétkezzél. A többiek sem mernek követ dobni rá. Nekünk is meg kell vívni a harcot önmagunkkal előbb, hogy jó pásztorokká váljunk és figyelmesen, segítőkészen és építőleg hassunk közvetlen környezetünkben. Ámen.
(Egy indián mondás szerint ne mondj véleményt arról, akinek nem jártál 35 napig a mokaszinjában). (Pálferi atya: valaki nem tud meglenni a másik nélkül egy percig sem, állandóan ott liheg a nyakán, mint egy kiskutya; a szenvedély nem azt jelenti, hogy hadonászik a másik fél és rosszakat mond, hanem éppenséggel figyelmes).


Viszlát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése