2012.április.22.Vasárnap.
Szentmise
Április 22-én vasárnap a papi és szerzetesi hivatásokért tartott egy prédikációt egy negyedéves szeminarista. Hétközben, csütörtökön este 6 órakor Pál Feri atya mentálhigiénés szerepkörben a meghitt kapcsolatokról tartott egy előadást. Bevezetőjében Schindler atya elmondta, hogy a hét folyamán el kellett mennie a kertészetbe, mert a folyosóján van egy virág, ami kiszáradt, pedig minden másnap öntözte. Kérdezte a kertészt, hogy adjon neki valamilyen jó tanácsot, milyen virágot vegyen egy férfiember, amit gondozni is tud. Mire a kertész: kaktuszt. Ahogy egy virág esetében is fontos a kapcsolat, odafigyelés, úgy méginkább az emberek esetében, de erről hallgassuk Pál Ferenc atyát.
Egy férfi nő kapcsolatban nagyon fontos három dolog: az elkötelezettség, a szenvedély és a meghittség, intimitás. Fontos még, hogy legyen önbecsülésünk, legyünk önmagunkkal is meghitt kapcsolatban, különben a párkapcsolatban sem fog ez menni. Nagyon fontos, hogy az érzéseinket, szükségeinket bátran kifejezzük; A bizonytalanság nem jó dolog; amikor szülés után a nő felszed magára pár kilót, megereszkedik a melle, esetleg még egy vágás sebhelye is látszik a hasán, gondolja magában, hogy eddig sem volt szép, hát még most. Bezzeg a titkárnője a munkahelyen! Bizonytalanná válik és eltaszítja magától a férfit. Ilyenkor meg kell beszélni a dolgokat, hogyan látják a helyzetet. A férfi elmondhatja, hogy hát igen, megváltoztál egy kicsit, de mégis csak a feleségem vagy. A meghittség fészkét közösen kell építeni, dolgozni kell érte. Ha már egyszer elköteleződünk egymás mellett a szerelem szenvedélyével. Fontos, hogy feltárjuk magunkat a másik előtt, igaz, hogy ezzel sebezhetővé is válunk. De nem szabad szégyellni a dolgainkat, hogy semmi érzést, érzelmet, szükséget nem fejezünk ki, mert akkor az nem jó dolog. Tárjuk fel magunkat, ez vagyok. Különben, ha nem nyílunk meg érzelmileg, az csak udvariaskodás, távolságtartás lesz. Az is valami, de a meghittséghez kevés.
A kommunikáció dimenzióiról is beszélt az atya. Este 11-kor hazajön a munkából a férj, mire a felesége megkérdezi tőle félálomban az ágyon fekve, amikor ő belép az ajtón: Hány óra? Mire a férj: 11 múlt pár perccel. Ez egy nem teljes, csak informális párbeszéd, gondolati síkon zajlik. Sokféleképpen fel lehet tenni azt a kérdést, hogy hány óra: szemrehányóan, hogy már megint ilyen későn jöttél haza, hol voltál idáig. Fel lehet tenni szomorúan, hogy már megint késtél, már harmadszor a héten. És örömmel is, hogy végre itt vagy, már úgy vártalak! Tehát érzelmi töltete is van a kommunikációnak az informális üzenet mellett. A harmadik dimenzió a legmélyebb, a kapcsolati. A kapcsolatunkról van szó. Amikor veszekedés van, van egy pont, aminél már nem megyünk tovább, mert a kapcsolatunk többet ér. A meghittsége, intimitása. Pedig de jól esne még kimondani! De a kapcsolatunk.
(Még az érzelem kifejezéséhez visszatérve, gyerekeket kérdezett meg az atya és azt felelték, hogy templomban sírni azt szabad, de nevetni nem. Ezt hitték a gyerekek! Isten örül a mi boldogságunknak! Szabad nevetni!)
A meghitt kapcsolat akkor is az marad, ha egy időre eltávolodunk egymástól. Az érzelmi szálakat fenntartjuk és tovább épülhetünk. Mondjuk a férj egy évre Angliába megy dolgozni, megfordul a csinos nők után, de nem csalja meg a feleségét. Végezetül azzal zárult az előadás, hogy amikor az esküvőn megáldja a fiatal párt az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében, akkor nem csak a férfit és a nőt áldja meg, hanem a kapcsolatot is. Ámen. Isten legyen velünk és örüljünk, örvendezzünk.
(Még azt is elmondta, hogy időnként szabadságra is szokott menni, mert különben kiégne. Minden tisztelete azoké a papoké, akik minden nap miséznek, de őneki kell a szabadság néha. Termálfürdőbe is szokott járni. Tegnap is volt. Mosolyognia kellett, amikor jött egy nyugdíjas csoport és az idős bácsi tartotta a nénit, magához ölelve, büszkén, hogy jöhet a víz, én megtartalak. Igen, a kapcsolatok megtartanak bennünket.)
http://szentantal.bajabaratok.hu/category/hangtar/
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése