326. Milyen is volt Jézus valójában?

Üdv kedves Olvasó!
2003.január.19.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a diákmisén Schindler atya prédikált és az ifjúsági hittanosok zenéltek, énekeltek. Szólj Uram, hallja a te szolgád-mondja Sámuel Istennek. Megváltottak vagyunk, hagyjuk el bűneinket, mert testünk Isten szent temploma. Hallhattuk az olvasmányban és a szentleckében a mondatokat.
   Az evangéliumban Jézus elé vezették Pétert, erről a találkozásról hallhattunk. Milyen is volt Jézus valójában? Gyurkovics Tibor vallotta egyszer: Jó lenne közelről látni a mosolyát, hallani szavait, megérinteni őt. Nem tudjuk, hogyan nézett ki külsőleg, hiszen a faragott bálványok, szobrok, festett képek idegenek voltak a zsidók köreiben. Nem maradt ezért ránk hiteles Jézus ábrázolás. Annál többet tudunk szavairól, tanításáról, tetteiről.

   Mint minden karizmatikus vezetőnek, neki is sugárzott a tekintetéből valami. Mikor találkoztak Péterrel, a szemébe nézett és már kész is volt a röntgenfelvétel. Te vagy Péter, rád bízom tanítványaimat. Lázár sírjánál könnyekre fakadt. Mint kotlós a kiscsibéit, úgy szerette volna a szárnyai alá gyűjteni tanítványait Jeruzsálemben. Gondoskodó, anyai szeretettel. Alakját nem ismerjük, de tanítását igen. Sokan azt mondják, gnóm alakja lehetett, mert a torz alak felel meg legjobban annak, hogy minden emberi gyengeséget magára vett. A küldetés, amit betöltött, fontosabb ennél. Kardot hozott, hogy harcoljunk. Szeretetet, békét hirdetett. Mielőtt mi is vádaskodnánk bárkivel szemben is, először legyünk csendben, hogy ráérezzünk, mi mozgatja a másik embert, mik az érzései, cselekvésének mozgatórugói.
   Jó lenne ismerni Jézust, ha itt lenne közöttünk, ha látnánk arcát, mosolyát. Ha hallanánk szavait, ha itt lenne körünkben. Imádkozzunk és olvassuk gyakran a Szentírást, akkor szívünkben velünk lesz, ámen.
"Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak..."

   Ma este öt órakor a Belvárosi templomban megkezdődött az ökumenikus imahét. Bán Béla református lelkész prédikált, jelen volt még Dedinszki atya evangélikus, Kotmájer tiszteletes baptista és Tajdina atya is.
Az ige Ábrahámról és utódairól szólt, utána a korinthusi levélből volt részlet. Az üldöztetésről, melyet el kell szenvedni az élet során.
   Két ellentét, remény és félelem. Család, egészség, holnap, létbiztonság, halálfélelem. Szorongatás, kétségbeesés, üldöztetés, eltiportatás. Az emberben élete végéig vannak félelmek ezekkel kapcsolatban és még sok mással is. Ábrahám ígéretet kapott Istentől, annyi utóda lesz, mint égen a csillag. Nekünk is marad a remény, hit és Jézus, akit Isten küldött nekünk. Elég nekünk Isten kegyelme. Törékeny virágcserép az élet, kincset hordozunk, melyet Isten adott, s melyet tovább kell adnunk. Jézust nem birtokolhatja senki, mindenek fölött áll, mindenek ura Ő. Ez az egy hét jó, mert összejövünk és együtt vagyunk, de utána mindenki megy a maga útján, a világ elmegy mellettünk. Törékeny, kívül és belül repedezett virágcserép az életünk, de Isten vigyáz ránk és megtart bennünket. Vigyük el a kincset, amit kaptunk, s adjuk tovább.
A szeretet útja az, mely a másik emberhez elvisz minket, Jézus az út, az igazság és az élet, általa közeledhetünk embertársaink felé. Törékeny virágcserép az életünk, tele félelmekkel, de Jézus a mi erősségünk, aki reményt ad a szívünkbe, ámen.

Viszlát!