Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Lukács evangéliumából volt a részlet, amikor Jézust keresztrefeszítették. Sokan voltak ott bámészkodók, a katonák pedig gúnyolták Őt.
Mellette a bal lator és a jobb lator. Az evangélium után egy körlevél lett felolvasva, a magyar püspöki kartól. Szent Erzsébet és a karitász napja van ma.
Szent Erzsébet mindössze 24 évet élt, a periférián lévő szegényeknek szentelte életét, ispotályt is alapított, röviddel halála után elismerték életszentségét, a szolgáló szeretet szentje volt. Ma is nagyon sok ember él a társadalom perifériáján, aki rászorul a többiek segítségére. De az igazán nagy segítség a ruha, gyógyszer és kenyér mellett az az, hogyha a rászoruló mellett ott van az ember, aki hitet és reményt ad neki. Sok katasztrófa van szerte a világon, hazánkban is, gondoljunk akár az árvízre, vörösiszapra és sorolhatnánk.
Visszatérve az evangéliumra, három csoportra oszthatjuk fel azokat az embereket, akik Jézus keresztrefeszítésekor jelen voltak. Az egyik csoportba a bámészkodók tartoztak, akik jelen voltak ugyan, de nem csináltak semmit. A másik csoportba a zsidó főtanács tagjai és a katonák, akik gúnyolódtak rajta. Ez az egyik legrosszabb dolog, amikor kigúnyolják a másik szenvedését. A harmadik csoportban ott volt Jézus anyja, tanítványa János és akik szerették Őt, valamint a jobb lator. Ők emberként voltak jelen. Embernek lenni az embertelenségben.
Volt a nyár folyamán egy biciklis túra Passau és Pozsony között, amikor Linz közelében, Mauthausennél a hegyekbe érkeztek és a nyári hőségben 20-30 kg-os csomagokkal felmentek a meredek lejtőkön az ottani egykori koncentrációs táborba az atyáék. Nehezen szánták rá magukat, de felmentek és megérte. Politikai foglyok voltak itt egykor, az 1938-as Anschluss után, amikor Németország annektálta Ausztriát. A főtábor a hegy tetején volt, de számtalan altábor volt lejjebb is. Az itteni foglyok követ fejtettek a Linzben folyó építkezések számára. Volt egy meredek lépcső a kőfejtőben, amit csak halállépcsőnek neveztek, itt hordták fel a mázsás köveket, sokszor a szakadékba lőtték azokat, akik már nem bírták. Sokan kérdezhetik, hogy hol volt akkor Jézus? Miért engedte mindezt és ezt a sok bűnt, ami a II. világháborúban is volt? Erre azt válaszolhatjuk, hogy Jézus ott volt. Ő volt az, aki szenvedett ezekben az emberekben. De ezek a kegyetlenségek napjainkban is jelen vannak. Afganisztánban, Irakban, az éhező harmadik világban és még sorolhatnánk. 20 év múlva majd erről a korról is leírják, mennyire kegyetlen volt a periférián élő emberekkel, s akkor lelkiismeretfurdalása támad majd sok embernek, embercsoportnak, nemzetnek. Jézus jelen van ezekben a szenvedésekben is.
Mit tehetünk? A politika és a társadalmi folyamatok furfangos dolgok, a kisember számára nem igazán befolyásolhatóak. Vigyáznunk kell a jó cselekedetekkel, nem szabad kapkodónak lenni, hogy most akkor mindenütt mindenkivel jót kell tenni fejetlenül. Aki sokat akar markolni, az keveset fog. Aki túl messzire akar nézni, az nem lát jól. Ha túl messzire nézünk, a hegy mögé, csak a hegy kontúrjait látjuk homályosan kirajzolódni. Kosztolányi Dezső írja a következőket:"Gyönyörű az irgalom bibliája, de veszedelmes. Sohase tudjuk, hogy jótetteinkkel micsoda rosszat művelünk. Cselekedni mindig veszedelmes. Legalább mesterem, Lao Cse, a kínai bölcs ezt vallja. Szerinte az igazi jóság közönyös, az igazi okosság néma. Légy tiszta és csöndes-hirdeti. Még megszólalni is veszedelmes."
A kisembernek a saját háza táján kell körülnéznie. Ott is szükség van a szeretetére, figyelmességére, mosolyára, simogatására. Németh László írja, hogy az embernek először saját magát kell rendbehoznia, hogy a világot is rendbehozza. A családunkban, közvetlen környezetünkben is nagy szükség van ránk. Önmagunkon kell először dolgoznunk, rendezni lelki ráncainkat, csak ezután tudunk segíteni másokon. Elcsendesedni a templomban a szentmisén, ez is munka, dolgozunk önmagunkon. A csend lehetőség.
Arra van szükségünk, hogy tiszták és csendesek legyünk, teremtsünk békét önmagunkban, erre hagyatkozhat családunk, ekkor segíthetünk másokon. A tisztaság és a csend a szeretet otthona. Ámen.
(A templomból kifelé menet szentelt kenyeret osztottak).
Viszlát!
(2010.november.21.Vasárnap. Krisztus Király ünnepe, az egyházi év vége-Schindler atya prédikációja alapján emlékezetből lejegyezve)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése