Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Lukács evangéliumából volt a részlet, amikor a szadduceusok odamennek Jézushoz és kérdeznek tőle valamit. Van egy asszony, akinek meghalt a férje, de nem hagyott neki magot. Úgy szól a törvény, hogy az özvegyet a férj testvérének kell elvennie ekkor. Ez meg is történt, de meghalt mag nélkül a második férj is. Mivel heten voltak testvérek, így történt ez hétszer egymás után, míg mind a hét fiútestvér meghalt utód nélkül és végül meghalt az özvegyasszony is. Kié lesz hát az asszony a feltámadás után? Jézus erre azt válaszolta: A mennyországban sem nem nősülnek, sem férjhez sem mennek. Olyanok, mint az angyalok.
Jézusnak ez a válasza kicsit meglepő, mert tulajdonképpen nem válaszol a kérdésre, vagyis nem tudjuk egészen pontosan, hogymit is jelent ez a válasz. Olyan ez, mintha kicsit kibújt volna a válaszadás alól. Ez a harmincéves fiatalember nagy bölcsességgel nem mondott sokat, inkább hallgatott. Sokszor, amikor a fizikai világ kérdéseit próbáljuk megmagyarázni és feszegetjük a válaszadás kereteit, már sokszor ebben a témában is nehezen válaszolunk meg egy-egy kérdést. Így van ez sokkal inkább akkor, amikor Isten dolgairól van szó.
Nem kell rögtön replikázni és kész válasszal előállni minden kérdésre. Sokszor akkor tesszük a legbölcsebben, ha hallgatunk. Jelenlétünk és hallgatásunk sokszor bölcsebb dolog. A gyerekeknek is nagyon fontos a családban a szülők jelenléte, nem kell mindig beszélni. Egy mosoly, simogatás, a fizikális jelenlét, hogy számíthatok mindig valakire, sokkal fontosabb.
Horvátországban járt a héten az atya, bekapcsolta az autóban a rádiót és éppen Vekerdi Tamás pszichológus beszélt. Jó volt magyar szót hallani az idegen közegben. Arról beszélt a műsorban, hogy nagyon meghatározó a kisgyerekek első éveiben a szülő, különösen az anya jelenléte. Amikor a kisgyerek sír, akkor számíthasson édesanyjára. Mert ha nem jön az anya, a kicsi azt hiszi, elveszett az anyja és így elveszett ő is.
Fontos, hogy számíthasson mindig rá, az anyukájára. Nagyapja kori története az atyának, hogy barátaival biciklizni mentek, mondták közben a nagy bölcsességeket gyerekként, de egyikük közben nagy bölcsen hallgatott és kevésszer megszólalva csak annyit mondott mindenre: Egy nagy csudát! Sokszor tényleg jobb hallgatni, bölcsebb. Vekerdi úgy folytatja, hogy a mai világban a családok szétaprózódnak, mindenki külön él, anyóstól apóstól. Régen a nagycsaládnak voltak előnyei, persze megértjük a mai világot is. De régen egy nagycsaládban a nagyszülők voltak a fix pont. Ők árasztották a nyugalmat, akikhez mindig lehetett menni, számítani lehetett rájuk. Jó lenne, ha mindenkinek lennének ilyen biztos pontjai, egyénnek, családnak és társadalomnak egyaránt.
Cres szigetén volt az atya, egy kolostorban vendégeskedett. Gyönyörű helyen, az Adriai-tenger partján, pálmafákkal. Hátat fordítva a tengernek, félkaréjban hegyek ölelték körbe, olajfákkal, éppen szüretelték az olívabogyót. A bejáratnál 1738-as felirat, ódon hangulat. Az atya sétálni ment egy ottani öreg szerzetessel és a tengernek háttal állva a kolostor felé fordulva megjegyezte: Ez maga a paradicsom! Erre azt felelte az öreg szerzetes nagy bölcsen: Nem tudsz semmit a télről, mely hideg szelekkel érkezik a tenger felől, itt az Isten háta mögött! Igen, az atya csak előre nézett a kolostor felé, a gyönyörűséget látta benne, az öreg szerzetes bölcsen felhívta figyelmét a háta mögött lévő tengerre, télre, hideg szelekre.
Mindig tanulhatunk bölcsességet az öregektől.
Isten titkai sokszor nehezen vagy alig értelmezhetők, magyarázhatók. Régen is amikor tettek egy kijelentést Istenről, de rögtön tagadták is, hogy azért nem egészen pontosan tudják a választ. (Via negativations-negatív válaszok útja). Jézus is negatív választ adott a szadduceusoknak, mintha azt mondta volna, minek azt tudni, nem az a fontos. Összegezve a mai evangélium és prédikáció legfontosabb mondanivalóját: Sok fontos dolog van az életben, étel, ruha, de a legfontosabb az, hogy vagyunk egymásnak, vagyunk a másik számára. Megőrizzük lelkünk békéjét, nyugalmát, lelkünk integritását. Ebben a közegben, ezt árasztva magunk körül, számíthatnak ránk. Csak ebben a csendben, nyugalomban születhet meg a bölcs, értelmes válasz mindenre és mindenkinek. Ámen.
(2010.november.07.-Schindler atya prédikációja alapján emlékezetből lejegyezve)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése