2001. január. 27. Szombat.
Szentmise
Ma a szentistváni templomban délután 5 órakor volt ifjúsági mise, amin Kovács Sanyi atya prédikált. Az evangélium az volt, amikor Jézus felolvasott a zsinagógában. A szentleckében a szeretet himnusza hangzott el. A prédikációban Sándor atya a szív nyitottságáról beszélt, hogy ejtsük bele magunkat abba a nagy szeretetbe, ami Isten által körülvesz bennünket, amit kínál nekünk. Nyissuk meg szívünk ajtaját, tárjuk ki Jézus előtt, ne legyünk a realitások rabja, ne emeljünk falakat és korlátokat, ne akarjunk megfelelni a számító, ítélő, furfangos és csavaros észjárású, alkudozó emberi természetnek, hanem engedjük átáradni szívünkön a tiszta, igazi szeretetet és vegyük észre embertársainkban azt a Jézust, akit tövissel megkoronáztak és megfeszítettek, aki szenvedett és meghalt bűneinkért, de feltámadt a halálból, hogy üdvözüljünk általa. Ez a tiszta szeretet vezessen bennünket életünkben, a hit és remény mellett. Ámen.
Ezután ökumenikus összejövetel volt ugyanitt, melyen az evangélikus lelkész beszélt, a teljességről. Egy testnek a tagjai vagyunk valamennyien. Minden tag egyaránt fontos. Nem lenne teljesség egyik nélkül sem. Dícsérte a reformátusokat, baptistákat, római katolikusokat is egy-egy tulajdonságukért, s hogy jó így összejönni évente, mert nagyszerű érzés, amikor az utcán találkozva ismerősként köszönthetjük egymást. Jó így együtt lenni és imádkozni, hallgatni Jézust és hatni engedni a Szentlelket. Ámen.
Utána a templomban finom pogácsákat osztottak, agapé (szeretetlakoma-asztalközösség) volt valamennyiünk között.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése