169. Beszédéről ismerszik meg az ember

Üdv kedves Olvasó!

2001. február. 25. Vasárnap.

Szentmise

   A mai fél kilences diákmisén a Barátok templomában Jenő atya prédikált. Beszélt arról, hogy manapság a rádióban, tévében, újságokban sok gonoszságot lehet hallani, látni, olvasni. Azok az emberek vannak ott és mondanak sokszor egészen mást, mint a rendszerváltás előtt. Szólhat-e jót a gonosz? Milyen kevesen vannak azok, akik katolikus újságot olvasnak. Drága magazinok előfizetésére van pénz, de ezt a keveset sajnálják a katolikus újságra. Panaszkodott Jenő atya, hogy Baján ötször annyi katolikus van, mint abban a kis faluban, ahonnan jött, ott mégis többen olvasnak, fizetnek elő katolikus újságra (Keresztény Élet, Új Ember). És még beszélünk, hogy a vidék iskolázatlansága. Hát nem úgy néz ki. Sokan keresztbe tesznek ma a katolikus vallás ténykedésének, katolikus iskolák alapításának. Hallottuk az olvasmányban, hogy beszédéből ismerszik meg az ember. Aki beszél, annak kiderül a gyengéje. Alkalmazzuk mi is a szitát és rostáljuk meg a gonoszt. Annyi mocskot és szemetet fröcsögnek sokszor a médiák. Egyszer, meséli az atya, vadászbálban volt és amikor indultak haza busszal, egy igencsak mosdatlan beszédű ötvenes férfi azt mondta neki, másik buszra szeretne szállni, mert azt a mocskos beszédet, amit a fiatalok beszélnek, nem tudja végighallgatni. Ahhoz azonban, hogy meg tudjuk szitálni a mocskot, szemetet, ahhoz tisztán kell látnunk. Nem saját szemüvegünkön keresztül, hanem Isten szemével kell vizsgálnunk a dolgokat. El kell távolítanunk a gerendát saját szemünkből, s nem azzal kell foglalkoznunk, hogy kivegyük a szálkát embertársunk szeméből. Sok katolikus gyávaságból nem szól akkor, amikor kellene. Nincs meg bennünk a szükséges és kellő bátorság. Jenő atya beszélgetett telefonon egy missziós atyával, aki azt mondta neki, hogy mennyire fontos az imádkozás. Már most el kellene kezdeni az imádkozást a templomok imacsoportjainak a missziók érdekében, hogy sikerüljön missziós iskolákat alapítani. Tehát időt kell szakítanunk az imádságra. De ez rossz szó. Nem időt kell szakítanunk, hanem vissza kell adnunk Istennek azt, ami az övé. Imádkozni, jól látni és utána jöhet az ügybuzgalom. Istenem, itt vagyok, rendelkezz velem, használj engem. Ámen.

   (A múlt vasárnapi fél kilences diákmisén a Barátok templomában Jenő atya prédikált.

A katolikus iskolák fontosságáról beszélt. A nevelés és a jó példa fontosságáról, a katolikus szellemiségről. Ámen.)

Viszlát!