192. Legyünk kitartóak az imádságban

Üdv kedves Olvasó!

2001. július. 29. Vasárnap.

Szentmise

   Ma reggel 9 órakor Siófokon voltam misén. (Itt nyaraltunk éppen: Manci, Salva, Évi, Edina, én). Szép prédikáció hangzott el. Az imádkozás fontosságáról volt szó. Legyünk kitartóak az imádságban. Lehet, hogy Isten nem mindig rögtön teljesíti kéréseinket, ahogyan és amikor mi szeretnénk. Nem automata módjára működik. Mindig úgy tesz, hogy az ő akarata érvényesüljön, hogy jó legyen nekünk, mégha nem is mindig értjük meg igazán. Az "erőszakosaké" a mennyeknek országa. Kérjük szüntelenül és kitartóan Atyánkat. Minden napunknak központja legyen az imádkozás, Istennel való beszélgetés. Legyünk alázatosak és tudjunk hálát adni Istennek azért, amit tőle kapunk. Köszönjünk meg neki minden napot, amit ránk virraszt és amelyen vigyáz ránk, velünk van még álmunkban is. Ámen.

   (Tegnap előtti szentmise, Baja, Jávor atya: Köszöntelek mai szép nap. Köszönet a buszsofőrnek, aki elvisz a munkahelyemre; köszönet a péknek, aki megsüti a kenyeret; köszönet a lifteskisasszonynak, aki rám mosolyog minden reggel. Köszönet Neked Istenem, mert minden ember szívében Te laksz, Te mosolyogsz rám, ámen.).

Viszlát!