310.Konkrét lépéseket kell tennünk

Üdv kedves Olvasó!
2011.december.25.Vasárnap.Karácsony, Jézus születése
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckkor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Tegnap Lukács evangéliumából hallottunk egy részletet az éjféli misén, ma pedig János evangéliumából. Tegnap éjjel minden világított, öröm járta be szívünket, mára elcsendesedett minden.
   "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.
A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, a világ ő általa lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János tanúságot tesz róla és hirdeti:"Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.' Mi mindnyájan az ő teljességéből merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki."

   Sokszor kérdezik azt kisgyerekek a szüleiktől, hogy: Anya, Apa én honnan jöttem? Amikor pedig már idősödik az ember, azt a kérdést teszi fel, hogy hová megyek? Az élet tele van küzdelemmel, örömmel és bánattal, a nagy sietségben csak érintőlegesen foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, mint amikor egy ponton érinti a kört egy mellé húzott vonal, érintő. Pedig mindenkinek fel kell tennie ezeket a kérdéseket, hogy megtalálja élete értelmét és választ kapjon ezekre a fontos dolgokra. A mai evangéliumban benne van a válasz, az emberi lét rétegeinek nagy mélységeibe vezet és Isten végtelen messzeségének titkaiba tekint be.
Ahogy a tegnapi evangéliumban Lukács, úgy a maiban János is igent mond. A nemzetségeket felsorolva egészen Ábrahámig, sőt Ádámig igent mondanak arra a kezdetre, amelyben Isten mondta ki az első igent a teremtéskor. Ószövetség és Újszövetség párhuzamba állítható. A teremtés és az új teremtés kezdete.

Világosság és sötétség ellentéte, mely minden emberben benne van, ez a kettősség. Tudunk-e igent mondani Isten igenjére? Aki nem tud, az egy káoszban találja magát, mely a Teremtés előtt volt. Aki felismeri Isten igenjét, az tud igent mondani rá és ennek értelme is van. Életünkkel Isten igenjét ápolgatjuk. Isten szava szólít bennünket, mi hogyan válaszolunk rá? Isten előbb szeretett bennünket. Tulajdonába jött, de nem ismerték fel.
János, a patmoszi látnok milyen nagy hitről tesz tanúbizonyságot (Patmosz szigetén élt). Ő ki tudja mondani az igent. A világosság azt jelenti, vendégszeretet. Amikor a másik embert közel engedjük magunkhoz, meglátogatjuk és felragyog köztünk Isten arca. Most az ünnepek alatt is látogatjuk egymást, rokonainkat, barátainkat. Meg kell őriznünk a világ szépségeit! Azt mondják, sötét volt a középkor, de mennyire sötét a mai világunk, amikor 1 milliárd ember éhezik, minden hét emberből egy. Véget kell vetnünk a szalonkereszténységnek, konkrét lépéseket kell tennünk.
   Anya, Apa honnan jöttem-kérdezi a kisgyerek. Mindannyian el tudjuk mondani, hogy Istentől jöttünk és oda is tartunk. Isten már igent mondott az életünkre! Ámen. Boldog karácsonyt!
Viszlát!