2011. augusztus 5., péntek

206. Mi is legyünk hozzá hasonlók

Üdv kedves Olvasó!
2001. szeptember. 08. Szombat.  Kisboldogasszony
Szentmise
   Ma este 7 órakor a Belvárosi templomban Iván atya misézett. Szűzanya születésnapja van ma. Áldott az a nap, melyen született és köszönet a hírvivőnek, aki közölte az örvendetes hírt Joachimmal az apjával: leányod született. Anyja Szent Anna volt. I. János Pál pápa kedvenc története volt, amit többször is elmesélt, hogy élt egyszer egy szakács, aki ebédhez készült elő, Urának főzött. Marhaszeleteket akart sütni, a belsőségeket az udvar közepére dobta. A kutyák megörültek a koncnak, rávetették magukat és megették mind. Meg is jegyezték, hogy milyen jól főz ez a szakács. Kicsivel később a zöldségeket tisztította meg, amit majd a levesbe akart tenni. A tisztogatáskor keletkezett szemetet, hulladékanyagot ismét az udvar közepére dobta. A kutyák megörültek, hogy megint valami finom falat és rávetették magukat. De hamarosan tapasztalták, hogy nem is olyan finom, mint az előbb volt. Meg is jegyezték: de megváltozott ez a szakács, már nem is főz olyan jól. Erre a szakács azt válaszolta: mindegy nekem, hogy ti mit szóltok, az a fontos, hogy a gazdámnak jó legyen és finom majd az én főztöm, mert én egyedül neki főzök csak. Csak az ő megelégedése fontos számomra. Tanulságos kis történet ez. A Szűzanya is mindig igent tudott mondani Istennek, az angyaloknak. Legyen bármilyen vihar, mindig az igazság és Krisztus mellett állt. Nem téríthetik el az embert sem, bennünket sem más véleménye az igazságtól. Ennek a kis Szűz leánykának is volt hite, ami mellett tudatosan kiállt, tudott lemondani és igent mondani az Úrnak és Angyalának, tudott folyton igent mondani, ámen. Mi is legyünk hozzá hasonlók.
„Íme a szűz fiút szült, aki megszabadította népét bűneitől.”


Viszlát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése