Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés diákmise volt, Schindler atya prédikált. Máté evangéliumából volt a részlet, amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost kiszolgáltatták, visszavonult Galileába.
Elhagyta Názáretet és letelepedett Kafarnaumban, Zebulon és Naftali vidékén. Ekkor kezdte el Jézus mondani: "Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!"
A prédikációban is elhangzott, hogy amint Jézus a Galileai tenger partján elhaladt, meglátott két testvért: Simont, akit Péternek hívtak és testvérét Andrást, amint körhálót vetettek, halászok voltak ugyanis. Azt mondta nekik: "Jöjjetek utánam és én emberek halászává teszlek titeket!" Azok pedig azonnal elhagyták a hálót és követték őt.
De mit is jelent ez a mondat, hogy emberek halászává teszlek titeket? Pál apostol mondja, viseljétek el ostobaságaimat, majd azt is mondja, hogy féltékeny vagyok rátok Isten féltékenységével. Eljegyeztelek benneteket egy férfiúval és mint szüzeket vezetlek Krisztushoz. Pál a korinthusiakon kívül több gyülekezethez is írt. Emberek halászává teszlek titeket azt jelenti, hogy elvezetlek benneteket mint szüzeket Krisztushoz. Ahogy az ószövetségben Jahvéhoz vezetik Isten népét, úgy az újszövetségben Krisztushoz vezetik a tanítványokat. Pál a keresztény család létrehozásán bábáskodik, mindent megtesz a családért.
Ugyanígy kell nekünk is tennünk a családunkkal. Nincs család szolgálat nélkül. Pál azt mondja, ha dicsekszem, gyengeségeimmel dicsekszem. Csak így születhet család, ahol a családfő is alázatos. Amikor teret adunk a másik embernek, mert a másik ember gondolatai és érzelmei is értelmezhetők, magyarázhatók.
Az apostolok idejében is csak úgy jöhetett létre a keresztények családja és ma is úgy jöhet létre minden család, ha nyitottak vagyunk a másik ember gondolataira, érzéseire. Mindenkinek van egy önálló személyisége, gondolatai, érzelmei. A családok soha nincsenek készen, mindig hatással van rájuk valami, formálódnak, alakulnak. A család egy úton lévő valóság. Előző héten beszéltünk a szeretet öt nyelvéről, persze a szeretetnek van több nyelve is, de ezek az alapvetőek. Ilyenek az elismerés, a kedves szép szavak, az együtt töltött minőségi idő, amikor megbeszéljük egymás gondolatait, érzéseit, hogy mi történt velünk aznap, hogyan érezzük magunkat, ezek az érdemi találkozások, beszélgetések számítanak igazán. Az ajándékozással elismerjük egymás törekvéseit, szívességet és szolgálatot teszünk egymásnak és végül, de nem utolsó sorban a testi érintés. Az apostolok idejében is nyitottak voltak a szeretet nyelvének felismerésében és gyakorlásában. Ez akkoriban is ugyanilyen fáradságos munka volt, nem volt könnyebb.
Pál apostol is írja, hogy mennyi viszontagságon ment át, ütlegelték, megvesszőzték, megkövezték, hajótörést szenvedett, üldözték. Mégis volt neki és a többieknek is egy óriási hajtóereje és inspirációja, hogy a keresztény család létrehozásán bábáskodjanak és mindent megtegyenek érte. Az ő idejükben is voltak rivalizálások, veszekedések és konfliktusok, gyarló emberek voltak ők is. De próbálták megérteni egymást, kiengesztelődni egymással. A családokban is hosszú évek alatt alakulnak ki azok a falak, melyeket tégláról téglára emelnek egymás között a családtagok. Ezeket a falakat is csak tégláról téglára lehet lebontani. Fontos a megbékélés, megbocsájtás, kiengesztelődés egymással. Nyitottnak kell lennünk a másik emberre, teret kell engednünk neki, megérteni gondolatait és érzéseit. Család csak így jöhet létre, ha megbeszéljük, mit miért gondolunk és teszünk, mert a másik fejébe és szívébe senki sem lát bele.
Jöjjetek és emberek halászává teszlek titeket!-mondja Jézus. Alázatosnak, nyitottnak és megbocsájtónak kell lennünk egymás iránt, hogy építeni tudjuk a keresztények nagy családját és saját családjainkat, amelyek mindig úton vannak, ámen.
(2011.01.23.Vasárnap-Barátok temploma, Schindler atya prédikációja alapján emlékezetből lejegyezve)
Ma este 5 órakor a Józsefvárosi templomban ért véget az ökumenikus imahét, ez volt a nyolcadik alkalom a héten. A nap témája: Meghívás a kiengesztelődés szolgálatára.
Retkes Zsolt atya prédikált ma. Elmondta, hogy a mai világban nagy a széthúzás, sokan hátat fordítanak Istennek és lábbal tiporják egymást. Ebben a megosztottságban, elégedetlenségben és kiábrándulásban szükségünk van a kiengesztelődésre, mely átható erő, s melyet Jézus hozott el nekünk. A kiengesztelés a szeretet egy arcvonása. Szükségünk van rá az egész világon, az egyházban és családjainkban egyaránt.
Mark Twain nagyszerű műve a Tom Sawyer kalandjai, egyik kedvenc regénye az atyának, abban olvasta:
"A megbocsájtás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt."
A kiengesztelődésnek meg kell jelennie személyes és családi életünkben is. Fontos a megbékélés, hogy engedjük, hogy Isten hatalma mindent újjáteremtsen bennünk. Arra kaptunk meghívást, hogy szolgáljuk a megbékélést és kiengesztelést. Imádkozzunk a keresztény egységért és éljünk úgy, mint az ősegyházban, az apostoli tanításban, közösségben, kenyértörésben és imádkozásban maradjunk meg. Ébresztő mindenki számára! Életünk megváltoztatására hív bennünket a jó hír, csak úgy szolgálhatjuk Jézust, ha kiengesztelődünk.Tettrekészség és szolgálat, induljunk el holnap, holnapután és örökké, ne érjen véget ezzel az imahéttel, hanem most kezdődjön számunkra a szolgálat. Amikor találkozunk egymással a városban, tudjuk, hogy egy közösségbe tartozunk. Ámen.
(2011.01.23.Vasárnap-Józsefvárosi templom, ökumenikus imahét, Retkes Zsolt atya prédikációja alapján emlékezetből lejegyezve)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése