Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Lukács evangéliumából volt a részlet. Szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni. Jézus mondott egy példázatot: Volt egy városban egy bíró, aki Istentől nem félt, emberektől nem tartott. Egyszer elment hozzá egy özvegyasszony és arra kérte, hogy szolgáltasson neki igazságot ellenfelével szemben. A bíró eleinte nem engedett neki, de végül úgy gondolkodott :Igazságot szolgáltatok számára, mert még végül idejön és megver. Ha az igazságtalan bíró így gondolkodik, hát Isten nem szolgáltat-e igazságot azoknak, akik hozzá imádkoznak? De bizony hamarosan igazságot szolgáltat. De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a Földön?
Igen, mindenkiben ott lakozik a farkas, még ettől az öregasszonytól is félt a bíró, de ott lakozik mindannyiunkban a bárány is, hiszen az igazságtalan bíró is intézkedett. Van még egy történet, amikor Jézus kiküldi 72 tanítványát kettesével, hogy menjenek előtte és prédikáljanak. De azt mondja nekik, hogy úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. Bárány és farkas. Sok farkas természetű ember élt, él a világon. Elég, ha csak két példát említünk: az egyik nyugaton volt, Adolf Schicklgruber, hogy hírhedtebb nevét ne említsük, a másik keleten.
1977-ben 18 évesen lett katona az atya, négy év pannonhalmi tanulás után, két évre besorozták a büntető ezredbe. A kolostorban csak testvérnek szólították egymást, még azon a ködös hajnalon elvtársnak. A főtéren sok csillogó arany-és ezüst váll-lapú tiszt és több tucat tank sorakozott. Később a hajuktól is megfosztották őket és katonáéknál szokásos módon szólították. A körletben emeletes ágyak voltak, a kopaszok aludtak fent, az öreg katonák az alsó ágyon. Első éjszaka az alsó ágyon fekvő öreg katona beszélgetni kezdett vele, egy hat elemit végzett emberke volt és kérdezte, hogy mi a foglalkozása civilben. Azt gondolta az atya, hogy nem fogja majd érteni a választ és azt mondta, hogy civilben teológus hallgató. Hát bizony értette. Az éjszaka kellős közepén felkiáltott: Még egy csuhás! Onnantól kezdve együtt szolgáltak 16 hónapon át. Nehéz volt katonának lenni, 730 napig semmit sem csinálni nagyon nehéz. Ezt az öreg katonát Vámosi Janinak hívták, őrvezető volt, Dombóvárról származott, de eljött a papszentelésre és még ajándékot is hozott, ágyneműt. Sőt még 30 évvel azután is felkereste az atyát. Sokszor túl korán kiáltunk farkast, erre is vigyázzunk, mert farkas helyett sokszor bárány lakozik egy emberben.
Egymásnak tükröt tartunk. Gyerekek, apa, anya, orvos, de még a pap is. Mindenkiben ott van a bárány és a farkas. Lehet ingerelni a farkast, de lehet megsimogatni a bárányt is. Sokszor torz tükröt tartunk egymásnak. A hízelgőnek, aki mindig hízeleg, ne üljünk fel, de a bennünket elítélő, állandóan bíráló megjegyzések miatt se essünk kétségbe. Emlékszünk Hófehérke meséjére, amikor a gonosz mostoha kérdésére azt feleli a tükör: Tükröm, tükröm mondd meg nékem, ki a legszebb a földkerekségen? Szép vagy, szép vagy, de hófehérke százszor szebb nálad! Sokszor, amikor egyenes tükröt tartanak, a farkas összetöri azt. Jézus egyenes tükröt tartott és tart elénk, de Júdásban Ő sem tudta megsimogatni a bárányt. Zakeus felmászott a fára, hogy láthassa Jézust, a vámos Máté is megtért, belőlük előhozta a bárányt. Mi sem tudjuk mindenkiből előhozni a bárányt, de sokan farkasnak látszanak és bárány van bennük, sokan báránynak mutatják és hiszik magukat, de valójában farkasok. Rónay Györgynek is van egy műve: Párduc és gödölye.
Itt a templomban is összejövünk minden héten, ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, mondja Jézus, ott béke van közöttük. Itt a templomban, a misén is együtt vagyunk békében, hogy megerősödve kezdjük a hetet. Törekedjünk mi is az életben bárányként élni és megsimogatni a másik emberben a bárányt.
Isten báránya. Ámen.
Viszlát!
(2010.október 17. Vasárnap.-Schindler atya prédikációja alapján emlékezetből lejegyezve)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése