37. A másik oldal

Üdv kedves Olvasó!

1999. február. 21. Vasárnap.

Szentmise

   A mai Szentlecke a Teremtés könyvének első fejezetéből volt felolvasva, mely az ember teremtéséről szólt. Isten a maga képmására teremtette az embert, férfivá és nővé. Ketten egy testet alkotnak és csak így ketten alkotnak egy egészet, egymást kiegészítve és így hasonlítanak Istenre. Amikor a kígyó elcsábította Évát és az evett a jó és a rossz, a tudás fájának  az almájából, ezzel vétkezett Isten ellen. Addig a bűn és a halál nem létezett, de ezzel a cselekedettel az ember elszakadt Istentől, bűnössé lett és a bűn zsoldja a halál. De mivel Ádám és Éva egy test, Éva vétkét Ádám is hordozza, hiszen később ő is eszik az almából. Ádám teremtésekor látta Isten, hogy egyedül van, s ezért adott neki egy hozzáillő társat. Ádám oldalbordájából teremtette meg Évát. Ha megnézzük a mai szokásokat, divatot, sokan úgy élnek, hogy csak élettársak, nem merik vállalni egymást, partnerek és társak cserélődnek.

   Isten úgy teremtette meg az embert, hogy a férfi és a nő összetartoznak, kiegészítik egymást, nemiségükben ugyan különböznek, de teljesen egyenjogúak. Ádám neve annyit jelent, hogy porból vétetett, Isten lehellte belé az élet lehelletét. Ádám a testiség megjelenítője, porból lett és oda tér vissza. Bűne által az ember meghal. Az Éva név jelentése héberül az élet forrása, az élet adója. Ne feledjük, hogy Jézus, a második Ádám azért jött el, hogy ő megtestesítse azt a szellemiséget és lelkiséget, amely többet jelent, mint a test. Ádám és Éva elszakadtak Istentől bűnük által és emiatt meghaltak, visszatértek a porba. Ők az Istentől való elszakadást választották. Ez az egyik oldal.

    De ott van a másik oldal, Jézus, aki hitet tett Isten mellett és engedelmességével bebizonyította, hogy aki Isten mellett áll, annak örök élete van. Visszaadta szívünkbe a reményt, hogy igenis van visszatérés. Ádám példája a porból vagy és porrá leszel, de Jézus elhozta nekünk az örök életet és feltámadást. Az evangéliumban ma arról volt szó, amikor Jézust kísérti az ördög a pusztában, de ő legyőzi a kísértéseket. Valóságos Isten és valóságos ember Jézus. Ne feledjük, mit mondott Szent Pál, reményünk, hitünk van most, mert a hit nem más, mint a reménylett dolgok valósága, amelyek majd a jövőben valósulnak meg. Ma még csak homályosan látunk, tükörben, akkor majd színről színre. Ámen.

Viszlát!