367. Mi legyünk Jézus kezei és lábai

Üdv kedves Olvasó!
2004.december.12.Vasárnap. Ádvent 3.
Szentmise
   Ma délelőtt kilenc órakor a belvárosi templomban voltam, Binszki atya harmadik prédikációját tartotta ezen a hétvégén a háromnapos lelkigyakorlaton. A tegnapi mise úgy fejeződött be, hogy felolvasta Bábel Balázs és Böjte Csaba levelét is. A népszavazás után magyarellenes hangulat alakult ki. Sokan a templomban a padra borulva zokogtak, a magyar zászlón fekete szalag volt és a mise után nem tudták elénekelni a himnuszt. Böjte Csaba ferences szerzetes, aki egy árvaházban négyszáz gyereket gondoz, tanít, nevel azt mondta, ha a magyarok a becsületüket nem adják, a pénzük sem kell.

   A mai szentmise úgy kezdődött, hogy félhomály volt a templomban, nem világítottak a lámpák, hanem négyen álltak az oltár előtt kezükben egy-egy égő gyertyával. Az egyikük a béke, másikuk a hit, a harmadik a szeretet, negyedik a remény. A béke szava olyan halk, hogy már nem is figyelnek rá az emberek, ezért elfújták a gyertyát, elaludt. A mai világban sokaknak nincs szüksége a hitre, ez a gyertya is elaludt. Manapság nagy a szeretet hiánya is a Földön, ezért ez a gyertya is elaludt. Egyetlen gyertya maradt csak, a reményé, de ez örökké égni fog, hogy meggyújthassa a béke, hit és szeretet gyertyáit.
   Ádvent harmadik vasárnapja van ma. A két lila színű, viola díszítésű gyertya mellett a rózsaszínt is meggyújtjuk. Az öröm vasárnapja ez. Kicsit felemelkedünk az ádvent hangulatán és előreszaladunk gondolatban karácsonyig, az ünnepig. Elérkezünk az ádventi lelkigyakorlatunk harmadik napjához. Az első napon az Isten gondviseléséről volt szó, tegnap a bűnbánatról, ma pedig a tettek fontosságáról beszélünk.

   Az üdvösség nem a jó cselekedetek és érdemeink eredménye, hanem Isten kegyelméből, végtelen irgalmából kaphatjuk. Különösen érdekes volt ez az állítás akkor, amikor az ószövetségi időkben  ezernyi szabályt kellett betartani az életmóddal kapcsolatban, amit már szinte lehetetlen is volt betartani. Ezért mondta azt Pál apostol, hogy az üdvösség Isten kegyelméből fakad, s nem jócselekedeteink eredménye. Ezt követően az emberek azt hitték, elég csak hinniük. A kettőt együtt kell értelmeznünk, nem úgy, mint a kisegyházak, akik csak a Szentírásból kiragadnak egy-egy részt, s ahhoz tartják magukat. Igen, tényleg csak Isten kegyelméből üdvözülhetünk, de fontosak tetteink, cselekedeteink.
   Gyökössy Bandi bácsi írta egyik könyvében, hogy a negyvenes években Budapesten laktak egy bérlakásban. Karácsony másnapján veszekedésre lett figyelmes a szomszéd lakásból. Egy apa verte a gyerekét, mert rosszalkodott. Az anya azt mondta, ugyan ne bántsd már azt a gyereket, karácsony van. Karácsony? Az tegnap volt-hangzott a válasz.

   Mi lehet az ember életének a célja? A Bibliában megtalálhatjuk a választ. Három fontos dolgot említ.
A Teremtés könyvében, rögtön az elején azt olvashatjuk, hogy Isten megteremtette a világot. Kétféle elképzelés létezik, az egyik statikus, hogy minden úgy van, ahogy Isten egyszer-és mindenkorra megteremtette. Minden változatlanul fennáll. A másik elképzelés szerint, ami dinamikus, Isten megteremtette a világot, de minden változik benne, még nem nyerte el végső formáját. Az embernek küldetése van benne, Isten társa a teremtésben, annak folyamatában. Tehát az ember társteremtő. Feladata van és azt el kell végeznie. Van aki orvosként, más szakmunkásként, van aki anyaként, de minden ember saját feladatát, küldetését végezve hozzájárul a teremtés művéhez. Ez lehet életünk egyetlen célja, hogy ezt a küldetésünket teljesítsük. A másik fontos cél a szeretet megélése a világban. Szeretetben élni közvetlen és tágabb környezetünkkel. Sokan azt hiszik, hogy a szeretet nem más, mint érzés, érzelem. Ez helytelen felfogás. A szeretet döntés.

   Egy jó példa erre, amikor valakinek ápolnia kell egy beteg rokonát, aki kibírhatatlan és állandóan piszkálódik. De mégis ápolja annak ellenére, hogy bármit is érezne komolyabban iránta. Szeretetből döntött, a szeretet mellett döntött. Vagy amikor a házaspár egyik tagja szerelmes lesz egy kívülálló, harmadik személybe. Ezt az érzelmet, érzést kell legyőznie, döntenie kell a szeretet mellett és le is fogja győzni ezt az érzést, amely kiszakítaná őt a házasságból. Egyszer már döntött szeretetből, most is döntenie kell a szeretet mellett. Tehát a szeretet nem érzés, érzelem csupán, a szeretet döntés. A másik fontos cél tehát az ember számára ezen a világon, a szeretet megvalósítása, megélése. A harmadik fontos cél pedig az üdvösség elérése, s ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha az első kettőt teljesítjük. Az üdvösséget nem lehet elérni jócselekedetek által, s érdemeinkért sem kapjuk meg, egyedül Isten kegyelméből lehetséges ez.
   Mégis fontosak tetteink, hiszen a végítéletkor Isten kettéválasztja majd az embereket, egyik oldalra a jókat és a másik oldalra a rosszakat. Ekkor azt mondja majd a jóknak: Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, fáztam és felöltöztettetek. A rosszaknak pedig azt mondja majd, ti mindezt nem tettétek meg velem. Ebből is látszik, hogy fontosak a tettek, a jócselekedetek.

   Binszki atya még fiatalabb volt, amikor két hónapot eltölthetett Lourdesban szolgálatként. Az első hónapban sekrestyés volt egy gyönyörű kis kápolnában, amely a hegy oldalában volt.  Sokat elmélkedett ekkor a sekrestye falán egy festményt szemlélve. A képen egy mérleg volt, melynek az egyik serpenyőjében egy földgömb volt, bejelölve rajta a Föld szegény országai. A másik serpenyőben egy kenyér volt, az éhezők számára.  A mérleg nyelve középen egy nyitott Biblia volt, amelyben vastag betűkkel éppen ezek a sorok voltak bejelölve: Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok. Tehát fontosak a tettek, a jócselekedetek is.
   Drezdában a második világháborúban bombázáskor megsérült egy kereszt. A keresztre feszített Jézusnak leszakította a bomba a karjait és a lábait. Így egy Krisztustorzó maradt. Szerették volna felújítani, de egy papnak az az ötlete támadt, hogy hagyják így a következő felirattal: "Ti vagytok az én kezeim és ti vagytok az én lábaim." Jézus általunk tud megsimogatni, vígasztalni valakit és kenyeret adni is. Általunk tud elmenni másokhoz és vinni az örömhírt. Mi legyünk Jézus kezei és lábai.

   Gyökössy Bandi bácsi történetében, amikor az apa verte a kisfiát és az anya megszólalt: Ugyan ne bántsd már, karácsony van. Karácsony? Az tegnap volt-válaszolta a férfi.
   Nekünk ne csak egy napig tartson a karácsony, hanem egész évben, egész életünkben. Küldetésünknek megfelelően építsük mi is Isten művét, vegyünk részt a teremtésben és valósítsuk meg a szeretetet is a világban. Munkálkodjunk üdvösségünkön és Jézus kezeiként és lábaiként vígasztaljunk, tegyük a jót és szaladjunk, menjünk és teljesítsük, valósítsuk meg a szeretetet, ámen.
Viszlát!