2006.november.12.Vasárnap.
Szentmise
Ma reggel fél kilenckor voltam a Barátok templomában diákmisén. Az evangélium az írástudó farizeusokról szólt és az özvegyasszonyról, aki utolsó filléreit is a perselybe dobta. Mielőtt meggyóntuk bűneinket, elgondolkodtunk a következő kérdéseken: Hogyan gyakoroljuk vallásunkat? Hogyan éljük meg a szeretetet, a cselekvő szeretetet mindennapjainkban?
A prédikációban elhangzott, hogy a festőművészek gyakran alkalmazzák a kontraszt hatásának törvényét, ha valamit nagyon ki akarnak emelni, megkülönböztetni a környezetétől. Jézus, amikor a képmutató farizeusokkal beszélget és példálózik, akkor ő is erre az álvallásosságra akar rámutatni, ezt állítja a kicsinyességgel szembe. Az írástudók, akik felélik az özvegyasszony utolsó fillérjeit is.
A másik bűnös vonásuk a kapzsiság, antiszociális magatartás. Ők a feleslegükből adnak, közben felélik az özvegyasszony vagyonát. A törvények betartásáról tanítanak, de elvárják, hogy az emberek adakozzanak nekik. Harmadik bűnös vonásuk az álvallásosság. Az emberek előtt képmutatóak, fennhangon imádkoznak, de belül bűnös dicsőség és becsvágy, kapzsiság hajtja őket.
Ezzel szemben Isten nem azt nézi, hogy mennyit ad az ember a perselybe, hanem a jó szándékot. A jó szándék a fontos. A gazdagok feleslegükből adnak, az özvegyasszony utolsó fillérjeit dobja be. Másik fontos tulajdonsága, hogy rábízza magát a Gondviselésre, hisz benne. Harmadik fontos tulajdonsága a nagylelkűsége, hogy szegénysége ellenére is pénzt ad, utolsó fillérjeit.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése