2005.január.01.Szombat.Újév.
Szentmise
Ma este fél hatkor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Köszöntötte az Újévet. Futnak az évek, mint ahogy a szél kergeti a felhőket az égen. Mégis elegendő idő áll rendelkezésünkre. Nem a rendelkezésünkre álló idő kevés, hanem az az idő sok, amit nem használunk fel. Egy évben 365 nap van, 8760 óra, 585600 perc. Ha ennek csak a felét jól használnánk, már elégedettebbek lehetnénk, előrébb tartanánk. Nem az a fontos, ahol vagyunk, hanem amerre tartunk-ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag lehetünk ugyan gondban, bajban, de a cél a fontos, amerre tartunk. Bármit is csináljunk ez új esztendőben, okosan tegyük és nézzük meg a végét! Tehát bármibe is kezdünk bele, gondoljuk végig, s úgy tegyük csak. Nem kell a hirtelen, gyors siker és öröm, inkább a kitartás, lemondás, küzdelem. Szűz Mária telve volt szeretettel, alázattal, szerénységgel, amikor méhében a kis Jézussal meglátogatta Erzsébetet. A legfontosabb dolog, amitől boldog volt, az mégis a hite lehetett. Hitt abban, ami reá várt. Mi is legyünk figyelmesebbek, türelmesebbek, kevés beszédűek ebben az évben, találjunk rá a csendre és valósítsuk meg a szeretetet, azzal a hittel, amellyel egyszeri szent alkalommal ideszülettünk a Földre, ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése