2008.január.01.Kedd. Újév
Szentmise
Ma este fél hatkor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Elmondta, hogy a pokol első bugyrában valószínűleg azok lesznek, akiknek a lába hátrafelé áll. Mindig nézzünk előrefelé, hittel, reménnyel és tervekkel. Rohanó világban élünk, sokszor észre sem vesszük a másik embert, elrohanunk egymás mellett. Pedig nem létezik én meg te, csak mi létezünk. A másik emberben születünk meg. Kell egy egészséges önszeretet is, mert a túlzott önzés épp oly rossz, mint a reménytelenség. A mai rohanó világban, amikor sokan az anyagi javak és a pénz bűvöletében élnek, fáradtan rogynak le otthon a bőrfoteljeikbe a fél falat elfoglaló plazma tévé elé.
Mózes, Buddha és Jézus. Nagy tanítók voltak mindhárman. Amikor egy keresztény ember meglát egy szép virágot (jobban mondva egy civilizált nyugati), letépi, megszagolja, kalapja mellé tűzi és ha elhervadt, eldobja. Egy Buddhista lehajol, két ujja közé fogja, megszagolja és továbbmegy. A szépség, harmónia, természet szeretete.
Végül Schindler atya felolvasott egy Babits Mihály verset, Zsoltár férfihangra címmel és boldog új esztendőt kívánt mindenkinek, ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése