414. A munkát mindig magunkon kezdjük

Üdv kedves Olvasó!
2008.június.01.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Az evangélium a sziklára épített házról szólt. Aki sziklára építi a házát, az biztos alapra épít.
   A prédikációban elhangzott, hogy egyszer egy esküvő előtt megkérdezte tőle  a menyasszony, hogy mi a boldog házasság titka. Kicsit meglepődött ezen a hirtelen jött kérdésen, de azt válaszolta, hogy: A jó, boldog házasság titka, hogy vigyázzon saját magára és tegye egyre értékesebbé magát. Persze azért a másik erőfeszítésére is szükség van.
   Nem mindenki, aki mondja nekem, Uram, uram, jut be a mennyek országába, hanem aki hallgatja és cselekszi az én mennyei Atyám akaratát- mondja Jézus. A vallásos hit nem egy érzelmi, lelki attitűd, hanem cselekedetek, tettek.

   Weöres Sándor írja egyik versében: Szájat láttam nevetőt. Túl mért nem nevettem őt? Láttam koldust, miért nem én adtam neki a forintot? (leesett és eltört egy virágcserép, létezni és élni mégis szép). Nem másokat kell nézni, hogy mit nem tettek meg, lelkük rajta. Nekünk kell megtennünk, amit megtehetünk. Csak aki szüntelenül alakítja magát, épít szikla alapra.
   Jegyeskurzuson hangzott el, hogy a boldog házasságban nagyon fontos a kitartó, gondoskodó szeretet, a figyelmesség.
   A tihanyi perjelt kérdezték egyszer, van-e még visszhang Tihanyban. A templom mellett lévő sokaság zajától nem hallatszik semmi. A türelem az nagyon fontos érték. A türelem csendjében felismerhetjük az értékeinket, lehetőségeinket. Ekkkor visszhangra találunk a másikban, amikor értékesnek tartjuk magunkat. A munkát mindig magunkon kezdjük. Ámen.
(belső és külső csendre van szükség, hogy meghalljuk a visszhangot); (szikla alapra építeni nagyon kemény munka, alakítani magunkat erőfeszítés, törekvés kell)
Viszlát!