417. Mindig Jézus mellett döntsünk

Üdv kedves Olvasó!
2008.június.22.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Bakos Gergely bencés szerzetes prédikált, aki Pannonhalmáról jött Vass Huba atya meghívására. A szentmisét az ifjúsági hittanosok együttesének zenéje ékesítette. Az evangéliumban Jézus úgy szólt tanítványaihoz, hogy ne féljetek! Tegyetek tanúságot rólam az emberek előtt és akkor én is tanúságot teszek rólatok Atyám előtt.
   Bemutatkozásakor Bakos Gergely atya elmondott egy kis történetet, jobban mondva idézett a mai  gyerekek körében oly népszerű Harry Potter könyvből. "Ami igazán fontos, az a döntéseink. Nem is annyira a képességeink, gyengeségeink. Hiszen minden ember más-más tálentumokkal, tehetséggel van megáldva. Igazából a döntéseink fontosak, hogy mindig Jézus mellett döntsünk.
   Kereszténynek lenni sohasem volt könnyű. Már kétezer évvel ezelőtt is üldözték a keresztényeket, sokan vértanúhalált haltak. De az elmúlt rendszerben is üldöztetésnek voltak kitéve és a mai világban sem lett könnyebb dolguk.

   Ne féljetek! Mondja Jézus az evangéliumban, legalább három helyen is elhangzik ez a mondat. Az Isten fiúság, gyermekség örökösei vagyunk az Atya gondviselő szeretetében. Istentől féljünk csak, de ez az Isten félelem nem rettegést, gúzsba kötöttséget jelent, hanem mint ahogy Jób könyvében is olvashatjuk, tiszteletet, megilletődöttséget, meghajlást Isten előtt. Isten hatalma olyan nagy, neki köszönhetően létezik a világ és benne minden, a mi életünket is neki köszönhetjük. Isten számontartja minden hajszálunkat, drágák vagyunk neki. Jézus azt is mondja, tegyetek tanúságot rólam az emberek előtt. Valljatok meg engem, akkor én is vallást teszek majd rólatok Atyám előtt. Megvallhatjuk Jézust szavakkal is, de nem mindenki tud ékesen szólni, prédikálni. Megvallhatjuk életünkkel is. Ehhez kapcsolódóan elhangzott egy kis történet, amikor Szent Ferenc egyik tanítványának azt mondja, hogy most bemegyünk ebbe a kis városkába és prédikálni fogunk. Mentek-mendegéltek a városka kanyargós utcáin. Elhagyták a sarkot, piacteret, emelvényt és lassan átsétálva kimentek a városból. A tanítvány meglepetten kérdezte Szent Ferenctől, hogy miért nem prédikáltak. Egész idő alatt ezt tettük- válaszolta Szent Ferenc.

   Nem csak szavakkal, de életünkkel is vallást teszünk Jézusról. Az emberek látják életünket, a hitet, reményt, szeretetet. Amikor megkérdezik, hogy mi a hitünk, hogyan élünk, bátran tegyünk vallást Jézusról. Legyen az szülő, nagyszülő, tanár, pap. Sokan úgy vannak a hittel, hogy divatból eljönnek templomba, hogy ez is le van tudva, de ez így nem jó. Valaki készül már a szentmisére is, elolvassa előtte az evangéliumot, olvasmányokat és így felkészülve jobban oda tud figyelni a prédikációra. Szentmise után is el lehet olvasni mégegyszer. Az életünk 1%-át fordítanánk naponta a Szentírás olvasására, az a nap 24 órájából 15 perc lenne, ennyit igazán megtehetnénk, különösen a Szentírás évében.
   Isten azért kér, követel tőlünk, hogy adhasson is. Annak aki kér tőle, annak ad is. Úgy legyen!
Viszlát!