397. Nini, ez egy kismadár!

Üdv kedves Olvasó!
2007.március.11.Vasárnap. Nagyböjt 3. vasárnapja
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén egy fiatal diakónus tartotta a szentbeszédet. Az evangéliumban elhangzott, hogy a gazda ki akarta vágni a fügefát, amely már három éve nem termett, de jött a vincellér és azt mondta, hogy körülássa, megtrágyázza, hátha még jövőre termőre fordul, csak hagyja meg a gazda.
   A prédikációban elhangzott egy történet, amelyben egy zarándok útrakelt és ahogy ment, mendegélt egyszer csak meglátott egy különös tárgyat az út mentén. Még ilyet nem látott, gondolkodott mi lehet az. Hiszen ez egy kígyó! De amint ezt kimondta, már meg is mozdult a kígyó és megmarta. Következő alkalommal ismét arra ment egy zarándok, ő is észrevette az út mentén a különleges tárgyat. Nicsak, mi lehet az? Közelebb ment hozzá és mondta, nini ez egy kismadár! Abban a pillanatban könnyedén felröppent a madárka az ég felé és elszállt.

   Minden embernek jó, ha tartozik valamilyen közösséghez. Az első a család, majd ezt követi egy nagyobb közösség, az egyházközség, a templom közössége, ahova járunk, majd a város közössége és van az ország, a nemzet. Minden közösségnek vannak normái, szabályai, törvényei, amiket igyekeznek betartani a közösség tagjai. Valakinek ez jobban sikerül, másnak esetleg nem olyan jól. Mindenki valamit gondol magáról és a másikról, hogyan sikerül betartani ezeket a normákat. Ezt esetleg szóvá is teszi vagy csak végiggondolja magában, hogyan sikerült betartania neki, illetve a családtagjának, munkatársának, szomszédjánek vagy éppen itt a templombeli padtársának ezeket a normákat.
   Régen kitagadták azokat a zsidó közösségekben, akik nem tartották be a törvényeket. Azt mondták, Isten azokat szereti, akik betartják törvényeit. Jézus újfajta szemléletmódot hozott el.
   Egy ember még önmagát sem ismeri igazán, ezért nem jó kritizálni másokat és ítéletet mondani másokról. Látod ez azért történt, mert ezt és ezt tetted. A jéghegynek is csak a csúcsa látszik ki a tengerből és a víz felszíne alatt lévő nagyobbik része nem. Így van ez az emberekkel is, amit magunkról és másokról tudunk, az csak a felszín. Isten ismer minden embert igazán, hogy milyen is valójában.

   Jézus ítélete helyes, mert ő egy mértékkel ítél minden embert, nem csak a külsőségek, a felszín alapján. Minden fának kétféle gyümölcse van. Az egyik az maga a fa, gyökereivel, törzsével, ágaival, leveleivel együtt. Felveszi a tápanyagokat a földből, fotoszintetizál és oxigént bocsájt ki magából. A másik gyümölcse az, amikor virágba borul és gyümölcsöt érlel.
   A példabeszédben, amikor a szőlősgazda ki akarja vágni a terméketlen fügefát, amely nem hoz gyümölcsöt, akkor ő jól akart lakni a gyümölcsökből, ez volt a szemei előtt.
   Ki mint él, úgy ítél, tartja egy népi mondás. Sokszor kritizáljuk mások cselekedeteit, ítéletet mondunk másokról, helytelenül. Amikor a zarándokok közül az egyik kígyót, míg a másik egy madárkát lát ugyanabban a tárgyban. Amikor Jézus azt mondja az asszonynak, akit házasságtörésért meg akarnak kövezni, hogy megbocsájtattak a te bűneid, menj és többet ne vétkezzél, példát mutat nekünk. Mi is úgy gyakoroljuk a kritikákat, hogy azok építő jellegűek legyenek, mutassuk meg, hogyan kell másként, mi is mutassunk példát.
   Jézus a jóság evangéliumát hozta el, segítségünkre siet, ha szükségünk van rá, az imádságban és a szentségekben is egyaránt segít nekünk. Jézus újfajta szemléletmódja a mi életünket is megváltoztatja. Szemléletváltásra van szükségünk, hogy mi is teremjünk jó gyümölcsöket és termékennyé változtassuk más emberek életét is, ámen.

Viszlát!