436. Mi a kereszténység lényege?

Üdv kedves Olvasó!
2008.december.07.Vasárnap. Ádvent 2. vasárnapja
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Márk evangéliumából olvasott fel részletet, melynek első mondatáról szólt a prédikáció. "Jézus Krisztus az Isten fia evangéliumának kezdete." Maga elé képzelte Márk evangélistát, amint éppen ezt a részt írta. A német, görög, héber nyelvtanban ez a mondat kicsit másként hangzana, ott a "kezdete" szó a mondat elejére kerülne. Jézussal valami egészen új kezdődik, a történelem újraindul. Jézus helyrebillenti a bűnök alatt roskadozó ember életét. A Biblia is úgy kezdődik: "Kezdetben teremté Isten az eget és a földet." Amint Ádám és Éva, az első emberpár a vadak között élte életét, úgy Jézus is először 40 napra a pusztába vonult, a vadak közé. Régen a császárok, amikor valami fontosat akartak a birodalomban élő emberek tudtára adni, lovas futárok vitték a hírt mindenhová, ezt a jó hírt, császári parancsot nevezték evangéliumnak.

   Márk apostol is azt akarta jelezni ezzel a mondattal, hogy valami nagyon fontos dolgot szeretne közölni, mint a császári parancs. Jézus keresztje mellett állva a százados is mondja: "Ez valóban az Isten fia volt." Mi a kereszténység lényege?- kérdezte egyszer egy barátja Schindler atyát. Az embert önmagáért embernek tekinteni, értékeit felismerni és megtartani a másikat. Hitet adni neki, vigyázni rá. József Attila írta egyszer: "Fortélyos félelem és csalóka remény irányítja az embert." Ezzel szemben Márk evangélista azt írja, azt akarja mondani, hogy van értelme a holnapnak, lesz értelme a holnapnak, ne add fel, bízz benne! Kicsit másképpen, de mégis mindent újra kezdhetsz, kezdhetünk. János Pál pápa mondta sokszor, hogy a rendnek megtartó ereje van. Végezze el mindenki a munkáját becsülettel, rendesen, ami rá van bízva. Ezzel hitet ad a másik embernek is, megtartja annak életét. Ha nem végezzük el rendesen a feladatunkat, a másik ember elvesztheti az életbe vetett hitét. A keresztény ember életében nagyon fontos a praxis, feladat, gyakorlat, ámen.
Viszlát!