451.Egyedül nem megy

Üdv kedves Olvasó!
2009.február.08.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált a diákmisén. Az evangélium arról szólt, hogy Jézus meggyógyítja Simon beteg anyósát és még sokakat. Ma lesz Balázsolás, beszélt ennek eredetéről is az atya. Egy kisfiú torkán szálka akadt meg, akit meggyógyított Balázs püspök, majd egy másik esetnél gyertyát kapott valakitől ajándékba. Innen ered, hogy később a diftéria idején is sokan hozzá folyamodtak imáikban. Innen a legenda, hogy két gyertya között a torokbajtól és minden más bajtól mentsen meg bennünket. De mi is tulajdonképpen a betegség? A betegség magányt jelent. A magány a türelem elemi iskolája. De a betegség iskola is egyben, a türelem magasfokú iskolája. A betegség társként szegődik az emberhez, el kell viselni.

   Az embernek meg kell tennie az első lépést és el kell ismernie, hogy törékeny és segítségre szorul, hogy egyedül nem megy neki. Ki kell tudnia nyújtania a kezét. A betegség elviseléséhez lelki erő kell, ezt a lelki erőt a hozzánk közel állóktól is kaphatjuk, a beteg embernek adhatunk lelki erőt. Tudnunk kell, hogy a beteg ember teljes értékű ember. Nem szabad ijedezni a betegsége láttán és elbagatellizálni sem szabad azt. Legyünk segítői a beteg embernek. Általában mindig a másik ember a beteg, őt éri baleset, ővele van baj és nem velünk. Amikor mi leszünk betegek, dühösek és tehetetlenek vagyunk. Az ember törékeny, segítségre szorul, egyedül nem megy, ki kell nyújtania a kezét. Adjunk lelki erőt egymásnak a betegség idején, ámen.
Viszlát!