2012. június 16., szombat

443. Jézus is a nulláról kezdte

Üdv kedves Olvasó!
2009.január.18.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. János evangéliumából volt a részlet, amikor Jézus elhívja tanítványait. A mai világban, napjainkban az egyház megszűnt népegyház lenni, állapítják meg neves teológusok és szakértők. A kereszténységnek már nincs akkora súlya, mint régen volt. Régebben alig-alig voltak ateisták, ma egyre többen. Individualizált világban élünk, amikor az önzés, egyéni dolgok kerülnek előtérbe. Az emberek ismerete Istenről, Jézusról, egyházról hiányos, mondhatnánk, ez csak bizonyos ismeret. Nagyon kevés azoknak a keresztényeknek a száma is, akik tiszta ismerettel rendelkeznek. Sok gyereket megkeresztelnek ugyan, de az, hogy valaki papíron keresztény, még nem jelent semmit sem. Keresztényként kell élni.


   Ma már eljutottunk odáig, hogy nem is az számít, hogy keresztény-e az ember, hanem az élete, hogy keresztényként él, ilyen értékek szerint. Minden ember keresi életében a nyugvópontot, de ezt csak Istenben találhatjuk meg. Sok anonim keresztény van, akik keresik Istent, úgy keresik, hogy ennek nincsenek is tudatában. Az egyház hajója léket kapott, meggyengült a kereszténység, de nem kell félnünk, mert Jézus is azt mondta, hogy a pokol kapui sem vesznek rajta hatalmat. Erősíteni, építeni kell a közösségeket és nem egymásra mutogatni, ölbe tett kézzel várni. Isten csak általunk tud működni, nélkülünk nem. Szüksége van ránk. Jézus is a nulláról kezdte, odament a tanítványokhoz, megszólította őket, türelmes volt és barátkozó. Lehetett volna úrhatnám is, de nem tette. Mi keresztények is csak türelmes szeretettel, tanítással és beszéddel alakíthatjuk át a világot.  Fel kell ismernünk a másik ember értékeit, mint ahogy Jézus is felismerte az értékeket az emberekben és türelmes szeretettel formálta őket. Csak azt az embert követik, aki egyszerű, türelmes, szeretettel teli, nem állítja magát előtérbe, barátként viselkedik. Jézus ilyen volt, hiteles az emberek előtt. Ezért voltak képesek az apostolok és az emberek életüket adni Érte. Ámen. (Jézus képes volt maga köré gyűjteni az apostolokat, az embereket. Ő is a nulláról indult, megszólította az embereket, segítőtársakat választott maga mellé. Alázatosan, türelmes szeretettel, barátsággal formált.)


   (Múlt vasárnap a fél kilences diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangélium Keresztelő Szent Jánosról szólt, amikor Jézus megkeresztelte. Azt mondta, hogy aki most jön, nagyobb nálánál és még arra sem méltó, hogy megoldja a saruja szíját. Jézus megkeresztelkedésének az ünnepe volt ezen a vasárnapon. Jézus názáreti származása történeti tény, hiszen az evangéliumokban is olvashatjuk, hogy azt mondják a farizeusok: származhat-e valami jó Názáretből? A másik ilyen történeti tény Jézus megkeresztelkedése a Jordánban. Keresztelő János felhívja a figyelmet a Messiásra, hogy hozzá jön megkeresztelkedni, de Ő majd tűzzel és Szentlélekkel keresztel. A Messiás magára veszi bűneinket, bűnbánatot tart és alámerítkezik. Fejet hajt, alázatosan beáll a sorba. A harmadik történeti tény Jézus keresztrefeszítése. Mind a három dolog, tehát a származás, keresztelés, keresztrefeszítés olyan dolgok, melyek a Messiáson, Jézus Krisztuson történnek meg. Egy lesz a sok közül, alázatosan fejet hajt és beáll a sorba. Nekünk embereknek is bűnbánatot kell tartanunk, önvizsgálatot, hisz mindannyian bűnösök vagyunk. De Jézus megfogja a gyarló ember kezét és vezeti. Van remény, van holnap. Bűnösségünk mellett ott van Isten kegyelme, áldásai is. Áldottak is vagyunk Jézus Krisztus által, ámen.)


   Ma délután 5 órakor a belvárosi templomban kezdetét vette az ökumenikus imahét. Az első prédikációt Bán Béla református lelkész tartotta. Beszélt arról, hogy január 27 a magyar kultúra napja, erre az időpontra tehető, amikor Kölcsey megírta a Himnuszt. A magyarság vérzivataros évszázadokat élt át történelme során, 48'-as forradalom, 56'-os forradalom, rendszerváltás. Szükség van az egységre. Az imahét gondolatait a koreai keresztény közösség állította össze, ahol immáron több, mint ötven éve egy mesterséges határral vannak elvágva egymástól északiak és déliek, családok, barátok, ismerősök. Fontos az egyet akarás, egység keresése, megteremtése. Jézus előtt 600 évvel, a babiloni fogságra vitel és szabadulás, nagy egységbe kovácsolta a zsidó népet. Jézus 12 apostolt választott maga mellé, ezzel is szimbolizálva a 12 törzs egységét. Manapság az ökumené egységet, egységre való törekvést jelent. Nem szervezetileg, annál inkább lelki eggyé tartozást és lelki egymásra találást jelent. Törekedjünk, szánjuk el magunkat az egységre, ámen.


Viszlát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése