2009.január.19.Hétfő.
Ökumenikus imahét
Ma este hat órakor az evangélikus templomban volt Istentisztelet, Dóczy testvér, baptista lelkész prédikált. Elmondta, hogy a mai világban sebzett lélekként jut előre az ember igazságról igazságra. Vagy csak azt hiszi, hogy igazságra jut. Ez egy szubjektív igazság, az én igazsága. Amikor a feleség csalódik férjében, azt mondja, ilyenek a férfiak. Vagy amikor a szerelmes lány csalódik szerelmében. Egy gyereket pofon üt a szigorú hittantanár, felnőve azt mondja, nekem nem kell az egyház, nem kellenek a papok, képmutató társaság. Mit jelent terroristának lenni? Gyermekkorától kezdve fanatizmusra nevelik, szítják a vérét a lázadásra, mert megölték családtagjait, kizsákmányolják és sárba tiporják országának, nemzetének jogait idegen hatalmak. Ez a sebzett lét olyan, mint amikor valaki megvágja a kezét, ömlik belőle a vér, gézzel, pólyával betekerik, de a vér még sokáig átüt több rétegen is, míg végül már nem látszik. Hogyan lehetne megszüntetni a terrorizmust? Talán ajándékot kellene vinni a terroristának? A sebzett lét határozza meg a tudatot, az igazságot. Ez nem lehet objektív igazság.
Weöres Sándor Rongyszőnyeg című versében nagy igazságot ír le. "Hódítani jöttem erre a világra"-amikor az ember kisgyermek, meg akarja váltani a világot. Katona, tűzoltó, mozdonyvezető akar lenni. Erősnek és bátornak érzi magát. De felnőve ráébred minden ember arra, hogy nemhogy a világot, de még saját magát sem tudja meghódítani, uralni. "Úr vagyok"-hiszi magáról az ember sokáig, én tudom, hogy mi az igazság. Mindenkit dobozolunk, kategorizálunk. Ez baptista, ez református, ez katolikus, ez evangélikus. Ez orvos, ez szakmunkás, ez segédmunkás. Ez férfi, ez nő. Engem nem érdekel mit mondanak, beszélhetnek bármit, én tudom, mi az igazság. "Kövekkel ostromlom magam, de nem vehetek erőt magamon." A vers úgy folytatódik, hogy minden ember úrnak képzeli magát, az igazság ismerőjének, de szolga csak egy van, Isten. Amikor Jézus élt, alázattal szolgálta az embereket. Az ember nemhogy a világot, saját magát sem képes uralni. De még tökéletes szolgák sem tudunk lenni, mert a másikat fölemelni sem vagyunk képesek. A világmindenség hemzseg az uraktól, de szolga csak egy van, Isten. Amikor Jézus feltámadt és megjelent tanítványainak és még sok embernek, akkor megtehette volna, hogy számonkéri a farizeusokat is és azokat, akik elítélték. De Ő békességben, csendben, dicsőségben jelent meg követőinek és csak annyit mondott: Békesség! Ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése