2012. június 18., hétfő

445. Örömhírt és szabadulást vigyek!

Üdv kedves Olvasó!
2009.január.20.Kedd.
Ökumenikus imahét
   Ma este hat órakor az evangélikus templomban volt az összejövetel, Schindler atya hirdette az igét. Azt az evangéliumi részletet olvasta fel, amikor Jézus Názáretben felolvas a Zsinagógában és összetekerve a tekercset azt mondja: Ma teljesedett be az írás fületek hallatára. Amikor ezt az evangéliumi részt olvasta reggel Schindler atya, döbbenetes erővel, határozottsággal, bizonyossággal érezte, hogy Jézus tudta, határozottan tudta, hogy mi a feladata, küldetése. Amikor 40 napig a pusztában volt, az ördög többször is megkísértette Őt, sokmindent felajánlva neki. De Jézus mindent visszautasított. Az egész úgy nézett ki, mintha Jézusnak semmire sem lenne szüksége. Nem érdekelte a hatalom, a hírnév, a materiális javak és dolgok. De egyvalami nagyon érdekelte, egyvalami nagyon kellett neki. Ezt mondta el, ezt olvasta fel a zsinagógában: "Örömhírt és szabadulást vigyek!"


   Jézus tudta, hogy van feladata és tudta, hogy mi a feladata. Örömhírt vigyen és szabadulást az embereknek. A vakokat látóvá, a sántákat járóvá, a siketeket hallóvá, a némákat beszélővé tegye. Amikor a tegnapi összejövetelen Schindler atya felolvasott egy rövid evangéliumi részletet: "aki arcul üt téged jobb felől, kínáld fel a másik orcádat is; aki egy mérföld útra kényszerít, menj el vele kettőre, aki elkéri a felsőruhádat, add oda neki az alsót is", eszébe jutott egy érzés, amit még gyermekkorában élt át. Most is ugyanazt érezte, szinte futkosott a hátán a hideg, ezt az érzést, jól eső érzést, mindent betöltő érzést azóta sem érezte. Tegnap, amikor felolvasott, úgy érezte, hogy adott valamit annak a közösségnek, akik őt hallgatták. Tett egy lépést a közösség felé, felemelte őket az evangéliumi részlet felolvasásával, utána a közösség befogadta őt és a közös éneklésben már a közösség hordozta őt. A közösség hordozza az embert. Kiskorában, amikor egyik vasárnap délután felment a nádudvari templom karzatára, tőle jobbra lent férfiak, balra lent nők énekeltek, nagyon jóleső érzés járta át a szívét, futkározott a hátán a hideg, ezt az érzést azóta sem múlta felül semmi. A közös éneklés, a közösség akkor is hordozta, ugyanezt érezte tegnap is felolvasáskor, felidéződött benne ez az érzés.


   Ezután egy jegyzetből olvasott fel részleteket. Egyszer készítettek egy statisztikát, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy milyen az emberek érzése az antiszociális helyzettel kapcsolatban. Hogyan érzékelik ezt magukon és másokon. Felsoroltak számos tulajdonságot nekik, antiszociális tulajdonságokat, mint önzés, agresszió, gyűlölet, harag, nemtörődömség, stb. és azt kérdezték, hogy ezek közül a tulajdonságok közül melyek illenek rájuk és mit vélnek a többi emberről. Megdöbbentő eredmény született: A tulajdonságokból kb. 50-et véltek magukon és 500-at másokon felfedezni, tehát tízszer annyit. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek önmagukat jónak látták, illetve sokkal kevésbé rossznak, mint a többi embert. Ez a felmérés a Szent Györgyök és a sárkányok címet kapta. Ebben az országban ugyanis 10 millió Szent György áll szemben 10 millió sárkánnyal. 10 millió embernek nagy az én-tudata, szemben a 10 millió ember ő-tudatával. Szekularizált, individualista világban élünk, ahol az egyén, az önzés kerül előtérbe. Van egy festmény a sixtusi kápolnában, ahol Jézus az egyik kezét felemeli a tőle jobbra állók felé és a menny felé mutatva, a másik kezét a balján állók és a pokol felé mutatva.


   Korzenszky Richárd tihanyi perjel írása volt, hogy a pannonhalmi apátság ebédlőjében van egy festmény, ahol egy kulccsomó is látható. Mindegyik kulcs beleillik egy zárba, kinyit egy ajtót, a neki megfelelőt. De nem mindegyik kulcs nyit ki minden zárat. Jézus azt mondja, fontos vagy. Minden ember fontos a világon. Hasznos vagy, feladatod van. Minden embernek van egy bizonyos feladata. Mindenki jó valamire, de senki sem jó mindenre. Mint a kulcsok. Találjuk meg a feladatunkat, tegyük hasznossá magunkat, tegyük a dolgunkat, ott ahol élünk, azzal amink van. Fontosak vagyunk, minden ember fontos, hasznos és jó, hogy van. Ámen.
Viszlát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése