336. Magunkba le

Üdv kedves Olvasó!
2003.február.08.Szombat. Aranka
Szentmise
   Ma este 6 órakor a Belvárosi templomban ifjúsági zenés szentmise volt, utána farsangi mulatság a Szent László ÁMK tornatermében. Iván atya prédikált.
   Az evangélium arról szólt, amikor Jézus segített Péter anyósán. Ezután hallhattunk a keresztről, melyet Jézus hordozott értünk, miközben köztünk járt és tanított, megérintve sok embert.
   Volt egyszer egy szőlősgazda, aki meghívta barátait egy összejövetelre, beszélgetésre. Nem volt neki sok bora otthon, venni nem akart, mert drága volt, ezért azt mondta barátainak, hogy hozzanak magukkal egy-egy palack bort. Egyik barátja úgy gondolkodott, hogy vizet visz egy sötét falú üvegben, saját borát otthon hagyja, majd a többiek között úgysem fog látszani, ha összeöntik a borokat. Este amikor beszélgettek, sorra került a borivás is. Ahogy öntöttek a pohárba, észrevették, hogy ez bizony víz. Ne ámuldozzatok, mondta a szőlősgazda, hiszen ti hoztátok a saját üvegjeitekben!

   Bizony ez így van manapság is. Ma a farsangi mulatságra is lehet, hogy sokan csak vizet hoznak magukkal, abban reménykedve, hogy majd ihatnak mások borából. Ne várjunk mindig másokra, mi legyünk mindig azok, akik közelednek másokhoz, akik adnak a saját borukból!
   Mélyre kell mennünk, nagyon mélyre ahhoz, hogy találkozzunk szívünk mélyén Jézussal. Sokszor a hétköznapokon nem jut időnk erre, főleg este, mikor már fáradtak vagyunk, hogy végignézzük a mögöttünk lévő napot. Hétvégén szinte üdítőleg hat a szentmise, ahol feltöltekezünk.
   Legyünk olyanok, mint a szivacs, amelyet bemártanak Jézus vérébe, tanításába és utána párolog másoknak, megérintve őket, hirdetve nékik az evangéliumot. Szívjuk magunkba az igét, hogy továbbadhassuk, merítkezzünk meg Jézus tanításában és szeretetében. Végül egy verset olvasott fel Iván atya Reményik Sándortól: Magunkba le címmel. Ámen.

Viszlát!