2003.szeptember.28.Vasárnap.
Szentmise
Ma reggel 9 órakor a Belvárosi templomban voltam zenés ifjúsági diákmisén, ahol is Tajdina atya prédikált.
Családi vasárnap volt, beszélt arról, hogy sokmindent esznek az emberek, talán a két kezünk is kevés ahhoz, hogy megszámoljuk, de amit mindennap fogyasztanak, az a kenyér. Nagyon fontos, hogy ne csak a testünket, de a lelkünket is tápláljuk. Mindennap olvassuk a Bibliát, amely egy élő könyv. Nem mozog, de él, bennünket mozgat! Az elmúlt negyven év tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolai hitoktatás háttérbe szorult. A gyerekeknek komoly erőpróbát jelent, hogy a hetedik, sőt nyolcadik órában figyelni tudjanak. Aztán jönnek a szülők, hogy foci és dzsúdóedzés, meg miegymás. Csak éppen Istennek nincs helye.
A kormány már engedélyezi lassan a kábítószerek használatát és adásvételét az iskolákban. Sőt azt is kilátásba helyezték, hogy legyen tanári titoktartás, ne tudjon meg mindent a szülő. Mi lesz így a gyerekekkel?
Egy gyermek levelet írt Istenhez, hogy miért engedi ezeket, hol van Ő? "Száműzték az emberek az életükből"-volt a válasz. Mindszenty híres mondása: "Ha csak egymillió ember is imádkozik, nem pusztul el ez az ország!" - nyolcszázezren már vagyunk, még kell kétszázezer. Imádkozzunk, hogy így legyen, ámen!
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése