2012. március 11., vasárnap

345. Forgatni kell!

Üdv kedves Olvasó!
2012.március.11.Vasárnap.
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. János evangéliumából volt a részlet, amikor Jézus kiűzi a templomból a kufárokat. (Még a mise bevezetőjében hangzott el, hogy Nagyböjt harmadik vasárnapja van, ismét magunk mögött hagytunk egy hetet, ahol voltak örömeink és fájdalmaink is. Most ismét itt vagyunk, hogy feltöltekezzünk a jövő hétre). Az evangéliumban elhangzott egy mondat: "Jézus jól tudta ugyanis, hogy mi lakik az emberben." Jó lenne, ha mi is tudnánk, hogy mi lakik bennünk. Akkor talán úgy tudnánk szólni, ahogy annak helye és ideje van. Szólnánk, amikor kellene és csendben is tudnánk maradni, amikor arra van szükség.


   Jézus ostort font kötelekből és kiűzte a kufárokat a templomból. Nagyon nehezen tudjuk elképzelni, amint a szelíd lelkű Jézus ilyet tesz. Még Biblikum órán hallgatta az atya Kerekes Károly atyát, aki úgy magyarázta nekik ezt a részt, hogy: Jézus "mintegy" ostort font kötelekből, ezzel enyhítve a jelenetet; akkor nem igazán akarta ezt elhinni az atya neki, kétségei voltak, de ma reggel olvasta a latin fordítást: quasi flagellum fecisset- melyben a "quasi" szerepel, tehát "mintegy". De még ez sem győzte meg az atyát, hogy ez lenne az igazság. Szentmártoni Mihály is ír a feldühödött Jézusról.
   Jézust keresztre kellett, hogy feszítsék, ennek így kellett történnie. Jézusnak ugyanis volt véleménye, melyet artikulált. De nem bírt el a zsinagóga elöljáróival. "Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!" Pedig manapság is sokszor azzá teszik és fordítva is igaz. Nagy Konstantin császár a vásárcsarnokot tette azzá, bazilikának nevezték. A bazilika volt a helye a  királyi ítélőszéknek és döntéshozói szerepe volt. Még egy szobrot is csináltatott, ami leginkább őrá hasonlított és a glória helyett a napkorong volt a feje fölött, hiszen a napimádat kultuszának hódolt.


   Jancsó Miklós jegyezte meg egyszer, hogy nem mindig lehet filmet forgatni, néha csak ordítani lehet. Esterházy válasza erre az volt, hogy márpedig a rendezőnek forgatni kell, ha éppen ordítani lehet csak, akkor az ordítást kell forgatni. Sok sebet kaphatunk méltánytalanul, ami feldúlhatja lelkünket. Tenni kell a dolgunkat mindennek ellenére. Gondoljunk arra, hogy Jézus is méltánytalanul szenvedett, de utolsó mondata az volt a kereszten: Atyám, bocsásd meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek. Ámen.
Viszlát!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése