341. Hogy beszélni tudjon, hogy jól szóljon

Üdv kedves Olvasó!
2003.március.09.Vasárnap. Nagyböjt 1. vasárnapja; Elvira, Fanni, Szt.Domonkos, Szt.Franciska
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. (Előtte Jávor atyánál gyóntam, mint mondta, Jézust is háromszor kísértette meg az ördög a pusztában, mikor negyven napig böjtölt, hogy felkészüljön az evangélium hirdetésére. Jézus mindháromszor legyőzte az ördögöt, a kísértéseket. Nagyböjt ideje alatt mi is figyeljünk oda az önmegtagadásra gondolatainkban, tetteinkben, táplálkozásban, vágyainkban. Az önmegtagadás mellett fontosak a jócselekedetek gondolatainkban, tetteinkben. Tegyünk minél több jót embertársainkkal. Harmadszor pedig nagyon fontos az imádkozás. Egész böjt ideje alatt imádkozzunk, ahogy Jézus is imádkozott és böjtölt, hogy elmondhassuk a böjt végére, hogy miként Jézus, mi is feltámadtunk).

   Az evangélium arról szólt, hogy Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, utána hirdette az evangéliumot. Az olvasmányban arról volt szó, hogy Isten szövetséget kötött az emberrel, ennek jeleként az égboltra a szivárványt helyezte. A prédikációban elhangzott, hogy egyszer Schindler atya meglátogatott egy idős bácsit betegágyánál első pénteken. A bácsi már elmúlt kilencven éves is, nem látott és hallókészülék segítségével is csak nehezen tudott hallani. Beszélgetés során elmondta, nem az a baj, hogy nem látok, sokkal nagyobb baj, hogy nem hallok. Később megértette ennek a mondatnak a jelentését Schindler atya. Nagy baj ugyanis az, ha két ember nem tud kommunikálni egymással. Nem tudja elmondani, kimondani, megmondani önmagát a másiknak. Nem tudja meghallani, meghallgatni a másik embert. Nagyböjt ideje van, mely a lemondás időszaka, röviden fogalmazva.

   Milyen nagy kincs az élet, melyet Istentől kaptunk ajándékba, de nagy kincs a beszéd is, mellyel kifejezhetjük magunkat. Fontos a helyes beszéd, ami kifejezi gondolatainkat, érzéseinket, lelkünket a másik ember számára. Fontos eszköze annak, hogy kicseréljük gondolatainkat, kifejezzük önmagunkat. Mindezt kíséri az arcjáték és a gesztikuláció is. Sokmindent elárul rólunk beszédünk, mimikánk, gesztikulálásunk.
   Egyszer a kórházban találkozott egy idősebb férfivel Schindler atya, akivel beszélgetni kezdett és észrevette, hogy bizonyos szavak végén a kettőshangzókat egynek ejti. Rá is kérdezett, hogy véletlenül nem bukovinai-e a bácsi? Még nagyon régen a háború után települtek át ide, volt a válasz, de honnan tudja az atya? A beszédéből jött rá. "A szív teljességéből szól a száj"-hangzik a bibliai mondat. Amikor Jézust elfogták, utána megkérdezték Pétert: Nem a tanítványai közül való vagy? -úgy beszélsz, mint egy azok közül.
Nagyon fontos szerepe van a beszédnek a szónokoknál is, de tapasztalhatjuk sajnos, hogy gyakran mást mond a száj, mint amit az arc mutat. Hitler, apja harmadik házasságából született, s apja úgy hívta mindig őt egy füttyszóval, mint a kutyáját. Fontos, hogy mi hogyan szólunk gyermekeinkhez. A szív teljességéből szól a száj.

   A beszéd, a szavak lelkünk legmélyéből törnek elő, minden szó elárul valamit rólunk, kifejez bennünket.
 A szavaknak illata, íze van. Úgy törnek fel lelkünk mélyéből, mint a gyógyvíz a Föld mélyéből. A gyógyvíz lehet vasas, jódos és áraszthat orrfacsaró bűzt is, szavaink is hasonlatosak ehhez. Sokféle beszéd létezik. Jézus úgy szólította tanítványait, gyertek atyám áldottai. A lélekgyógyászatban nagyon fontos, hogy a gyógyulni vágyót áldottnak tekintse a gyógyász, csak így érhető el gyógyulás, ha egész emberként, áldottként tekint rá. A beszéd lélek és élet. Figyeljünk oda arra, mit mondunk ki. Ne ködösítsünk, mondjuk ki a szavakat, hogy legyen hatásuk. Teremtsünk velük, az az igazi, amikor egy szó szíven üti a másikat, hat rá.
   A beszéd a lélek útteste, töltése van. Van halál és élet töltésű beszéd is, írja a nagy lélekgyógyász, Gyökössy. A harmadik pun háborúban teljesen lerombolták Karthágót, fölszántották és behintették sóval. Előtte évekkel ott járt egy római helytartó, Cato, aki félt a gazdag várostól, s a háború előtt évekig, mindig amikor beszédet mondott, bármiről is volt szó, úgy fejezte be, az volt az utolsó mondata: Márpedig Karthágónak vesznie kell-haláltöltésű beszéd volt ez.
   Szintén Gyökössy írja, hogy Isten felkeresett tíz várost, hogy megtalálja és megoldja nyelvét prófétájának.
Élettöltésű beszéd ez: "Uram, keresd fel a tizenegyedik várost is, keresd meg ott is az embert, aki nehezen beszél, oldjad meg nyelvét, hogy beszélni tudjon, hogy jól szóljon. Ámen."

Viszlát!