2009.május.10.Vasárnap.
Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában zenés ifjúsági diákmise volt, Schindler atya prédikált. Az evangélium a szőlőtőről és a szőlővesszőkről szólt. Ez a parabola még gyönyörűbben fejezi ki Istenhez tartozásunkat, mint a jó pásztor és juhok példázata. Ott két külön élőlényről van szó, itt pedig egy együvé tartozó növényről. A szőlőművelés mindig is nagy becsben volt. Már Noé idejében is, amikor iszik a szőlő gyümölcsének levéből, még nincs tisztában annak hatásával és kicsit megárt neki. Ábrahám idejében is áldozatként ajánlják fel a szőlő levét. Még ma is nagy büszkeség, ha valaki miseborral látja el a templomot, éppen a napokban "dicsekedett" ezzel valaki az atyának. A bor nem csak áldás, hanem csapás is lehet, amennyiben mértéktelenül él valaki vele, bizonyítja ezt a statisztika, másfél millió alkoholfüggő él hazánkban.
A szőlőtő és a szőlővesszők összetartoznak. Ahogy a szülőkhöz tartozik a gyermek, mondják vér az én véremből, csont az én csontomból. A szőlőt nagy gondossággal kell művelni. Télen betakarni a tövet, hogy ne fagyjon el, tavasszal kitakarás és metszés. A lemetszett vesszők venyigévé lesznek, amit eltüzelnek, régen kemencébe raktak. Isten és ez a világ nem két külön létező dolog, eggyüvé tartoznak. Én bennetek vagyok, ti pedig énbennem, mondja Jézus. Figyeljünk erre az összetartozásra, ámen.
(Fontos az egység. Mindszenty mondta az egyik beszédében Bécsben a Pázmáneumban, hogy 1944-45-ben bejött a tatár-mongol horda és 10.000 ártatlan nőt tepert le. De az összefogás, egység miatt megmaradt a nemzet)(1973.05.20)
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése