2009.július.19.Vasárnap.
Szentmise
Ma délelőtt fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya és Alfons Berger német vendégplébános prédikált. Az evangélium arról szólt, hogy az apostolok beszámoltak Jézusnak ténykedésükről, aztán megfáradva bárkába szálltak és egy elhagyatott helyre mentek pihenni, de a tömeg tudomást szerzett róla és őket megelőzve arra a helyre sereglettek több településről is. Jézusnak megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, ezért tanítani kezdte őket.
Az evangélium kapcsán arról szólt a prédikáció, hogy ezen a héten volt Baján az EFOTT, az Egyetemisták és Főiskolások OrszágosTurisztikai Találkozója, melyen nagyon sok fiatal vett részt az egész országból. Ahogy nézték ezeket a fiatalokat a városban, úgy néztek ki, mint a pásztor nélküli juhok. Azért jöttek, mert keresnek valamit, közösségre vágynak. Kell az életükben egy biztos zsinórmérték, egy irány, amelyhez tartsák magukat, egy közösség, amelyben megélik ezt. Ezt keresve jöttek ide is mindannyian, akár tudva, akár tudatlanul. Ezután beszéltek arról Alfons atyával, hogy mit szól ahhoz a sok fiatalhoz, akik kényszerűségből hazájukat elhagyva külföldön vállalnak munkát. Az életünk állandó fejlődés és változás. Nem is annyira a külső körülmények, hanem inkább a lelki fejlődés az, ami igazán számít, éljen bárhol is az ember. Persze mindannyiunk szívében van egy olyan hely a világon, ahol a gyökereink vannak, ahová visszavágyunk, visszatérünk, mégha időlegesen máshol is élünk. Schindler atya úgy zárta le a prédikációt, hogy mindannyiunk életében a legfontosabb, hogy eltaláljunk Istenhez, embertársainkhoz és önmagunkhoz, egymás segítségével, ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése