2010.február.14.Vasárnap.
Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában a diákmisén Schindler atya prédikált. Az evangélium arról szólt, amikor Jézus felsorolja a nyolc boldogságot és a jajokat. A prédikációban a jajokkal foglalkoztunk inkább. Jaj a gazdagoknak, jaj azoknak, akik most jóllaknak, nevetnek, akiknek hízelkednek. Itt nem elsősorban pénzbeli gazdagságról van szó, hanem arról, amikor valaki megelégedve hátradől, mint akinek már semmi dolga sincsen, minden tudás és ismeret birtokában van, gőgösen ezt gondolja és elkényelmesedik.
A héten volt itt előadást tartani Baján Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, ő is elmondta, hogy fel kell mutatnunk a társadalomban a keresztény értékeket. Olajnak, katalizátornak kell lennünk a közösségeink gépezetében, nem pedig homoknak, állandóan akadéskoskodónak, mert akkor elakadnak a fogaskerekek. A fiatalság igenis jóravaló és alakítható. A horizontális ismeretszerzés és tudás, élet mellett a spirituálisra is törekednünk kell. Nem elég a pénzbeli gazdagság, siker, karrier. Nem egy versenyistálló tagjai vagyunk, ahol az elsőség számít. A horizontális mellett törekednünk kell a vertikális dolgokra is. A magyarságnak az elmúlt évszázadokban rengeteg társadalmi csapdával kellett szembenéznie, abban vergődnie. Mindig függetlenedni akart valamitől. 1848, 1867, az első és a második világháború, 1956, a rendszerváltozás mind-mind ide sorolható. A megoldás nem a politikumban keresendő. Kell egy igazodási pont, ami csakis Isten lehet. (Törekedjünk egész életünkben a tanulásra, munkára, Istennel való kapcsolatunk ápolására, építésére. Ámen.)(Mert jaj a gazdagoknak, ámen.)
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése