2011.augusztus.14.Vasárnap.
Szentmise
Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. Máté evangéliumából volt a részlet, a kánaánita asszonyról szólt, aki Jézust kérlelte, hogy gyógyítsa meg a lányát. Jézus először azt válaszolta, hogy a gyermekek kenyerét nem dobja a kutyáknak (ami azt jelenti, hogy Izrael népének hozta el az üdvösséget, nem a pogányoknak), mire a nő azt feleli neki: a kutyáknak is hullanak le morzsák az asztalról. Erre Jézus azt válaszolta: Asszony, a hited megtartott! S lánya még abban az órában meggyógyult.
Jézus Tirusz és Szidon vidékén vándorolt tanítványaival, amikor ez az eset történt. Tanítványai is kérlelték Jézust, hogy küldje el az asszonyt, aki kiabálásával, könyörgésével zavarta őket. Jézus is mondta neki, hogy az ő küldetése Izrael elveszett juhaihoz szól, de amint látta az asszony bátorságát és hitét, azt mondta neki: Nagy a te hited, legyen úgy, ahogy te akarod vagyis akaratod szerint. És lánya még abban az órában meggyógyult.
Nekünk is vannak kéréseink, kívánságaink és vágyaink, a kánaánita asszonyhoz hasonlóan. Ezek lehetnek a hétköznapok kis kérései is, de lehetnek nagyobb dolgok is. Természetesen gyermekeknek és idősebbeknek is egyaránt vannak vágyaik, amelyek szintén természetesen különbözhetnek egymástól. Sokan vannak, akik nem mernek kérni, ez nem jó dolog, szélsőséges és valószínűleg a gyermekkori szeretethiány az okozója. A másik véglet, amikor valaki túl sokat kér, mindent meg akar kapni, ez az elkényeztetett gyermekkor következménye. A helyes út, amikor a kettő között vagyunk valahol. Mi hol vagyunk?
Sokan nem merik felvállalni ezt a kiszoolgáltatottságot, ami a kéréssel együtt jár. Sokan még orvoshoz sem mernek elmenni, titkolják bajukat, nem akarnak tudni róla. A kéréssel kiszolgáltatottá is válunk, találkozunk a másikkal, közösséget hozunk, hozhatunk létre.
A kánaánita asszonynak volt bátorsága és kitartása, ami gyümölcsöt termett. Mert kérni Jézustól és életet nyert, gyógyulást saját maga és lánya számára is. Ugyanakkor az apostolok is kérték Jézust, hogy küldje el ezt az asszonyt, s az ő kérésük is meghallgatásra talált, hiszen Jézus immár gyógyultan elbocsájtotta az asszonyt és lánya is gyógyulást nyert.
Nekünk milyen fontos vágyunk van, amit szeretnénk, ha megvalósulna? Persze a vágyak, kérések és kívánságok között is lehetnek olyanok, melyek meghaladják szükségleteinket, képességeinket, adottságainkat. De melyek azok a vágyak, amelyek teljesülhetnének életünkben, de nem merjük kérni vagy titkoljuk, elfojtjuk magunkban? A kánaánita asszony kérése fontos és jogos volt, bizalommal és reménnyel Jézus kezébe helyezte azt.
Jézus először élesen elhatárolódik tőle: a gyermekek kenyerét nem dobjuk a kutyáknak. Abban az időben így hasonlították a zsidókhoz a pogányokat, mint kutyákat. De az asszony kitartó és bátor, hittel és reménnyel, bizalommal tovább kérleli Jézust: a kiskutyáknak is hullik le morzsa az asztalról!
Még Jézus is tanul, Jézus is nyitott a tanulásra. Rádöbben, hogy nem csak Izrael népéhez szól a küldetése, hanem mindenkihez. Isten számára nincsenek határok a nemzetek között, küldetése mindenkihez szól.
Szívünk szent kívánságai megérthetőek, helyezzük bizalommal és reménységgel Jézus kezébe, legyen bátorságunk és kitartásunk, hogy megvalósítsuk azokat a dolgokat, amelyek igazán fontosak az életünkben. Ámen.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése