540.Márpedig forgatni kell

Üdv kedves Olvasó!
2012.március.11.Vasárnap. Nagyböjt 3. vasárnapja
Szentmise
   Ma reggel fél kilenckor a Barátok templomában Schindler atya prédikált. János evangéliumából volt a részlet, amikor Jézus kiűzi a templomból a kufárokat. Az evangéliumban elhangzott egy mondat: Jézus jól tudta ugyanis, hogy mi lakik az emberben. (Még a mise bevezetőjében hangzott el, hogy nagyböjt harmadik vasárnapja van, ismét vége van egy hétnek, ahol magunk mögött hagytunk jót és rosszat is. Most ismét itt vagyunk, hogy feltöltekezzünk a jövő hétre.) Jó lenne és vígasztaló, ha mi is tudnánk, hogy mi lakik bennünk. Akkor talán úgy tudnánk megszólalni, ahogy kellene és csendben is tudnánk maradni, ha arra van szükség.

   Még Biblikum órán hallotta az atya Kerekes Károly professzortól: "mintegy ostort font" Jézus kötelekből, amikor kiűzte a kufárokat a templomból. Akkor nem akarta ezt elhinni, de ma utána olvasott egy latin nyelvű Bibliában: quasi flagellum fecisset-melyben "quasi"-mintegy szerepel. A professzor is nehezen tudta elképzelni és mi is, hogy a szelíd lelkű Jézus ostort fonva kikergeti a kufárokat. De az atya még ezek után sem igazán akarja elhinni, hogy a "mintegy" szócska ott lenne, vagy enyhítőleg kellene értelmezni. Szentmártoni Mihály professzor is írt erről, a feldühödött Jézusról.
   "Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!" Pedig manapság is sokszor azzá teszik. Nagy Konstantin császár a vásárcsarnokot tette bazilikává, királyi ítélőszék és döntéshozói szerepe volt. Még szobrot is készíttetett (Jézusnak) magának, amely körül a Napkorong ragyogott glória helyett, a Napimádat kultusz jeleként.

   Jézusnak el kellett szenvednie a keresztrefeszítést. Mert markáns véleménye volt, de nem bírt el a zsinagóga elöljáróival. Jancsó Miklós jegyezte meg egyszer, hogy filmet forgatni nem mindig érdemes, néha ordítani kell. Esterházy azt válaszolta erre: Márpedig forgatni kell, ha szükség van rá, az ordítást forgatni. Jézust is sok méltánytalanság érte, de a kereszten azt mondta: "Atyám, bocsásd meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek, ámen.
Viszlát!