1999. december. 04. Szombat
Szentmise
Még ma voltam este szentmisén a belvárosi templomban, Iván atya tartotta a prédikációt. Keresztelő Jánosról beszélt, s arról, hogy egyengessük el utainkat, s bontsuk le a hegyeket, melyek elválasztanak Istentől. Keresztelő János kiáltó szó a pusztában.
Mesélt Pedróról, akinek lelkét sok gond terhelte és elment barátjához, hogy kiöntse neki lelkét. De amint odaért, barátja éppen feleségével veszekedett, s ő leült az asztalhoz, s meghallgatta panaszáradatukat. Csak ült és hallgatott, nem beszélte el búját-baját, már el is felejtette, hogy miért is jött. Későn ment haza, de örült, hogy nem mesélt semmit, hanem csak meghallgatta barátját. A jövő héten mi is legyünk Keresztelő Jánosok, a jövő hét a hallgatás hete. Ámen.
1999. december. 05. Vasárnap (Ádvent 2. vasárnapja)
Szentmise
Ádvent második vasárnapja a mai. Ezen a szentmisén is szó volt a várakozásról, s a törekvésről a megtisztulásra. Fontosak a jó cselekedetek is. Felhívta a figyelmünket Jenő atya arra, hogy nagyon jól használjuk fel a rendelkezésünkre álló időt mindenkor. Azt is elmondta, hogy sokszor megtervezi az ember előre a napját, s az nem mindig alakul úgy, ezt is vegyük mindig figyelembe. Eltervezünk valamit, de Isten lehet, hogy másképp akarja.
Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése